A The Guardian napilap minden évben listát készít Anglia legjobb egyetemeiről, és bizonyára nem meglepő, hogy ezt a 118 intézményt felvonultató listát már hatodik éve az Oxford Egyetem vezeti, a Cambridge-el szorosan a nyomában. (Az Oxfordi Egyetem, vagyis inkább az ottani diákok már nem ennyire népszerűek a helyiek körében, erről szóló cikkünket itt találod.) A többi helyért azonban állandó küzdelem folyik, mert az első tíz helynek komoly presztízsértékéke van és akár egy helynyi pozició váltás is sokat változtat egy egyetem megítélésében.

Az idei listán a harmadik helyen levő Warwick University például felcserélte a helyét a negyedik helyen lévő St Andrews Universityvel, az ötödik helyre pedig felkúszott az University College London.

A tízes listán szerepel még:

6. a Lancaster University, amelyik a 16. helyről érkezett erre az előkelő helyre,
7. az Imperial College London, amely egyet lépett előre,
8. a London School of Economics and Political Science, amely vissza esett az 5.helyről
9. és a Loughborough Univeristy,
10. meg a York University, amelyek egy-egy lépcsőt haladtak a ranglétrán előre.

A táblázat egyedülálló a maga nemében, mert a The Guardian – más felmérésekkel ellentétben, amelyek leginkább az egyetemek által leadott adatok alapján minősítenek – főleg azt nézi, hogy a diákok mennyire elégedettek. Angliában minden egyetemi tanuló véleménye számít, és a National Student Survey kérdőívet minden végzős névtelenül kitöltheti, ha akarja (ez persze nem kötelező de a diákok általában élnek a lehetőséggel). A NSS kérdéssorozatai azt próbálják kideríteni, hogy mennyire elégedettek a diákok az általuk választott felsőoktatási intézményekkel, és mi az, amin a véleményük szerint javítani kellene. A kérdőívek feldolgozását természetesen egy független cég, az Intelligent Metrix végzi és az eredményt tőlük kéri le a Guardian.

Ezek mellett az adatok mellett persze más tényezőket is figyelembe vesz a szerkesztőség. Az is számít, hogy mennyi pénzt áldoz az intézmény a tanulókra, hogy mennyibe kerül a tanulónak egy év az adott egyetemen, hogy milyen arányba van a személyzet a tanulók számához képest, hogy milyenek a karrier lehetőségek egy-egy egyetemről kikerülve és hogy milyen érdemjegyet kell a tanulóknak megszerezni ahhoz, hogy megfelelő munkalehetőséghez jussanak. Az ilyen információk kulcsfontosságúak annak a 600 ezer tanulónak, aki nekivág a jelentkezésnek, mert a bejutás a szakértők szerint évről évre egyre nehezebb.

A The University Guide weboldalán  további információkat olvashatunk az intézményekről, és az intézmények szelektálhatóak fakultáció szerint is. A további táblázatok megmutatják, hogy mely egyetemek jeleskednek a különböző fakultációkon, és melyek azok a tárgyak, amelyekben az intézmény gyengélkedik. Oxford például kitűnő az orvostudományban, a matematikában, az irodalomban, a modern nyelvekben, jogban, a politikában és gazdaságban. Az University College London egyetemén pedig nagyon jó a pszichológia, a tervezés és a művészeti képzés. A legjobb üzleti és cégvezetői kvalitásokat a Warwick adja, de ez az intézmény gyengélkedik az orvostudományokban és Bristolnak sem az orvosképzés az erőssége.

Úgy tűnik, hogy minél többet költ egy egyetem a tanulóira, annál elégedettebbek a tanulók, noha a lista azt is figyelembe veszi, hogy néhány szakon – például a mérnökin – a képzés viszonylag olcsón megoldható. Ami a karrierlehetőségeket illeti, ebben az Imperial College London az első, ahol 6 hónappal a diploma után, a tanulók 86%-a talált megfelelő állást vagy folytatta tovább a tanulmányait, az Imperialt követi a Robert Gordon University 82%-os foglalkoztatottsággal, és meglepő módon Oxford, Bath és Cambridge csak ezután következik ( 81, 79, 78%-kal).

Krisztina O'Brien