A CEU nem szerepelhet a Quacquarelli Symonds (QS) 2018-as összesített felsőoktatási rangsorában, hiszen az olyan egyetemeket listáz, amelyek alapképzéseket is kínálnak, a CEU azonban kizárólag mester- és posztgraduális szakokat indít - így reagált az egyetem a Magyar Hírlap cikkére, amelyben az állt, az intézménynek "nyoma sincs" a felsőoktatási világrangsorokban.
A Magyar Hírlap pénteki cikkében azt írta, a QS 2018-as rangsorán "nyoma sincs a Central European Universitynek, azaz a magyarországi Soros-egyetemnek", és azt is hozzátették: "pedig ez az a rangsor, amelyre a Soros-egyetem külső propagátorai hivatkoznak", így "nem létezik az egyetem elit-státusza".
A felsőoktatási intézmény reagált a cikkre, azt írták, "a CEU a QS általános felsőoktatási rangsorában (QS World University Rankings) nem szerepel, mivel a rangsor olyan egyetemeket listáz, amelyek alapképzést is kínálnak. Ezzel szemben a CEU kizárólag mester- és posztgraduális képzéseket indít. Ugyanez mondható el a Shanghai általános felsőoktatási rangsorról (Shanghai Global Ranking)".
Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, a QS március elején publikált képzésterületi rangsoraiban a következő eredményeket érte el a CEU:
politikatudomány és nemzetközi tanulmányok programja a 42. legjobbszociológia, filozófia, valamint társadalompolitika és adminisztrációs képzései az 51-100. hely közötti helyezést érték eltörténelem képzése a 101-150. hely között foglal helyetjogi programja a 151-200. hely között vanCEU közgazdaságtan és ökonometria programja szintén a 151-200. hely között található
A QS összesített világrangsorán a magyar - alapképzést is indító - egyetemei közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a részleteket itt találjátok:
Itt a friss egyetemi világrangsor: hat magyar került fel a 2018-as listára
Ismét hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2018-as felsőoktatási világrangsorára, amelyet ebben az évben is a Massachusetts Institute of Technology vezet. A hat szempont alapján összeállított listán Magyarországról a legjobb eredményt a szegedi egyetem érte el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
