Buszokat gyújtottak fel a tüntető diákok Chilében

Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott fel a rendőrség egy többezer fős, ingyenes oktatást követelő diáktüntetést Chile...

  • MTI
Chilei diáktüntetés 2011 végén. Újrakezdték
MTI

Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott fel a rendőrség egy többezer fős, ingyenes oktatást követelő diáktüntetést Chile fővárosában, Santiagóban szerdán, miután a demonstráció néhány csuklyát viselő résztvevője felgyújtott három városi buszt - közölte a santiagói főpolgármesteri hivatal.

A közlekedési minisztérium közleménye szerint a rendbontók leterelték a buszról az embereket, mielőtt felgyújtották volna a járműveket. "Elfogadhatatlan, amit tettek. Nem is értem, milyen emberek képesek ilyen károkat okozni" - mondta Pedro Pablo Errázuriz közlekedési miniszter. A vandálok körülbelül 836 ezer dolláros kárt okoztak a városnak.

A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásában 49 rendőr megsérült, 75 embert őrizetbe vettek. A chilei kormány szerint a diákok vezetői is felelősek a demonstráció során tapasztalt vandalizmusért. 

"A diákvezetőknek tudniuk kell, hogy ha ilyen illegális, nem engedélyezett megmozdulásokat szerveznek, az bűnözéshez és vandalizmushoz vezet" - jelentette ki Andrés Chadwick kormányszóvivő. "Meddig kell még eltűrnünk ezeket az illegális felvonulásokat, amelyeken törvénytelen iskolafoglalásokra szólítanak fel...?" - kérdezte Chadwick.

Chilében már több mint egy éve tart az oktatás válsága, s számos diák-, szülő- és tanártüntetést szerveztek az érdekvédelmi szervezetek. A megmozdulások általában békésen zajlottak, de többször előfordult, hogy a demonstrálók egy csoportja boltokat fosztogatott, és botokkal, valamint Molotov-koktélokkal támadt a rendőrökre. A santiagói önkormányzat éppen ezért megtiltotta a diákoknak, hogy az utcákra vonuljanak. A mostanit megelőző, júniusi tüntetés szintén erőszakba fulladt. Akkor 472 demonstrálót vettek őrizetbe a rendőrök, az összecsapásoknak 36 sérültjük volt a biztonsági erők részéről.

A tiltakozók legfőbb problémája az oktatással az, hogy drága és rossz minőségű. A közoktatási intézményekben felkészületlenek a tanárok, a drága magánegyetemek pedig sokaknak elérhetetlenek, mivel diákhitelt csak rendkívül magas kamattal adnak a chilei bankok.

A kormány ezen úgy próbált változtatni, hogy egymilliárd dollárt elkülönített új ösztöndíjak ezreire, amelyek a kiemelkedően tehetséges diákoknak teszik lehetővé a továbbtanulást, illetve csökkentették a diákhitelek kamatait. A tanulók azonban azt szeretnék, ha az adórendszer változna meg, hogy a gazdagok fizessenek többet, és azt is követelik, hogy az állam vegye vissza saját irányítása alá a többnyire privatizált egyetemeket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.