Buszokat gyújtottak fel a tüntető diákok Chilében

Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott fel a rendőrség egy többezer fős, ingyenes oktatást követelő diáktüntetést Chile...

  • MTI
Chilei diáktüntetés 2011 végén. Újrakezdték
MTI

Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott fel a rendőrség egy többezer fős, ingyenes oktatást követelő diáktüntetést Chile fővárosában, Santiagóban szerdán, miután a demonstráció néhány csuklyát viselő résztvevője felgyújtott három városi buszt - közölte a santiagói főpolgármesteri hivatal.

A közlekedési minisztérium közleménye szerint a rendbontók leterelték a buszról az embereket, mielőtt felgyújtották volna a járműveket. "Elfogadhatatlan, amit tettek. Nem is értem, milyen emberek képesek ilyen károkat okozni" - mondta Pedro Pablo Errázuriz közlekedési miniszter. A vandálok körülbelül 836 ezer dolláros kárt okoztak a városnak.

A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásában 49 rendőr megsérült, 75 embert őrizetbe vettek. A chilei kormány szerint a diákok vezetői is felelősek a demonstráció során tapasztalt vandalizmusért. 

"A diákvezetőknek tudniuk kell, hogy ha ilyen illegális, nem engedélyezett megmozdulásokat szerveznek, az bűnözéshez és vandalizmushoz vezet" - jelentette ki Andrés Chadwick kormányszóvivő. "Meddig kell még eltűrnünk ezeket az illegális felvonulásokat, amelyeken törvénytelen iskolafoglalásokra szólítanak fel...?" - kérdezte Chadwick.

Chilében már több mint egy éve tart az oktatás válsága, s számos diák-, szülő- és tanártüntetést szerveztek az érdekvédelmi szervezetek. A megmozdulások általában békésen zajlottak, de többször előfordult, hogy a demonstrálók egy csoportja boltokat fosztogatott, és botokkal, valamint Molotov-koktélokkal támadt a rendőrökre. A santiagói önkormányzat éppen ezért megtiltotta a diákoknak, hogy az utcákra vonuljanak. A mostanit megelőző, júniusi tüntetés szintén erőszakba fulladt. Akkor 472 demonstrálót vettek őrizetbe a rendőrök, az összecsapásoknak 36 sérültjük volt a biztonsági erők részéről.

A tiltakozók legfőbb problémája az oktatással az, hogy drága és rossz minőségű. A közoktatási intézményekben felkészületlenek a tanárok, a drága magánegyetemek pedig sokaknak elérhetetlenek, mivel diákhitelt csak rendkívül magas kamattal adnak a chilei bankok.

A kormány ezen úgy próbált változtatni, hogy egymilliárd dollárt elkülönített új ösztöndíjak ezreire, amelyek a kiemelkedően tehetséges diákoknak teszik lehetővé a továbbtanulást, illetve csökkentették a diákhitelek kamatait. A tanulók azonban azt szeretnék, ha az adórendszer változna meg, hogy a gazdagok fizessenek többet, és azt is követelik, hogy az állam vegye vissza saját irányítása alá a többnyire privatizált egyetemeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.