"Bullshit a kormány érvelése" - újra tüntethet a HÖOK

Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az...

  • Eduline
Stiller Ákos

Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az Unióhoz fordul, és újra utcára viszi a diákokat - írja a Magyar Narancs. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke egy pécsi hallgatói fórumon szerdán azt mondta: immár semmiféle kormányzati ígéretnek nem hajlandó hinni, csak annak, amit papíron, aláírva lát.

Nagy elmondta: a HÖOK és a kormány között meginduló tárgyalásoknak az vetett véget, hogy az előzetes egyeztetések ellenére a kormány kezdeményezte a "röghöz kötés" beemelését az Alaptörvénybe. Az államilag finanszírozott tanulmányokért cserébe elvárt itthoni munkavállalást rögzítő hallgatói szerződés kérdését a felsőoktatási kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.

A HÖOK múlt szombaton döntött arról, hogy a továbbiakban csak akkor vesz részt a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Milyen feltételeket szabtak még a kormánynak? Erről itt olvashattok.

"Semmi sem teljesült a hallgatók követeléséből"

Nagy szerint a hallgatók eredeti hat pontjából eddig semmi sem teljesült, annak ellenére, hogy a tüntetések hatására a tandíj kérdésében a kormányzat némileg meghátrált. Hogyan tiltakoztak a felsőoktatást érintő kormányzati lépések ellen a középiskolások, a Hallgatói Hálózat és a HÖOK 2012-ben? Összefoglalónkat itt találjátok.

A HÖOK elnöke szerint a kormányzat nem foglalkozik a fiatalokkal, és csak azokat a társadalmi rétegeket szolgálja ki, ahonnan könnyen remélhet nagyszámú szavazatot. A maximum négy évben gondolkozó pártpolitikával szemben Nagy szerint a fiatalok 30 év múlva is itt szeretnének élni, nem pedig elhagyni az országot.

A hallgatók hat pontja

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!

 2. A felsőoktatási férőhelyeket állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!

3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!

4. Töröljék el a hallgatói szerződést!

5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!

6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Ráadásul – folytatta - az a kormányzati érvelés, miszerint az adófizetők joggal várják el, hogy a külföldre távozó diplomások visszafizessék képzésük költségét, egyszerűen „bullshit”. Nagy az érvelés alaptalanságára példaként hozta fel, hogy minden adat arra utal, hogy a nem diplomások jóval nagyobb számban hagyják el az országot, esetükben pedig nem merült fel hasonló kényszerintézkedés.

A meglévő társadalmi problémát szerinte csak a megfelelő felmérések elkészülése és elemzése után lehetne kezelni, ám ezt lehetetlenné teszi, hogy mai napig nincs diplomás pályakövető rendszer Magyarországon, és hogy a felsőoktatási államtitkárság személyi állománya szinte napról-napra változik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.