"Bullshit a kormány érvelése" - újra tüntethet a HÖOK

Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az...

  • Eduline
Stiller Ákos

Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az Unióhoz fordul, és újra utcára viszi a diákokat - írja a Magyar Narancs. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke egy pécsi hallgatói fórumon szerdán azt mondta: immár semmiféle kormányzati ígéretnek nem hajlandó hinni, csak annak, amit papíron, aláírva lát.

Nagy elmondta: a HÖOK és a kormány között meginduló tárgyalásoknak az vetett véget, hogy az előzetes egyeztetések ellenére a kormány kezdeményezte a "röghöz kötés" beemelését az Alaptörvénybe. Az államilag finanszírozott tanulmányokért cserébe elvárt itthoni munkavállalást rögzítő hallgatói szerződés kérdését a felsőoktatási kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.

A HÖOK múlt szombaton döntött arról, hogy a továbbiakban csak akkor vesz részt a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Milyen feltételeket szabtak még a kormánynak? Erről itt olvashattok.

"Semmi sem teljesült a hallgatók követeléséből"

Nagy szerint a hallgatók eredeti hat pontjából eddig semmi sem teljesült, annak ellenére, hogy a tüntetések hatására a tandíj kérdésében a kormányzat némileg meghátrált. Hogyan tiltakoztak a felsőoktatást érintő kormányzati lépések ellen a középiskolások, a Hallgatói Hálózat és a HÖOK 2012-ben? Összefoglalónkat itt találjátok.

A HÖOK elnöke szerint a kormányzat nem foglalkozik a fiatalokkal, és csak azokat a társadalmi rétegeket szolgálja ki, ahonnan könnyen remélhet nagyszámú szavazatot. A maximum négy évben gondolkozó pártpolitikával szemben Nagy szerint a fiatalok 30 év múlva is itt szeretnének élni, nem pedig elhagyni az országot.

A hallgatók hat pontja

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!

 2. A felsőoktatási férőhelyeket állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!

3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!

4. Töröljék el a hallgatói szerződést!

5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!

6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Ráadásul – folytatta - az a kormányzati érvelés, miszerint az adófizetők joggal várják el, hogy a külföldre távozó diplomások visszafizessék képzésük költségét, egyszerűen „bullshit”. Nagy az érvelés alaptalanságára példaként hozta fel, hogy minden adat arra utal, hogy a nem diplomások jóval nagyobb számban hagyják el az országot, esetükben pedig nem merült fel hasonló kényszerintézkedés.

A meglévő társadalmi problémát szerinte csak a megfelelő felmérések elkészülése és elemzése után lehetne kezelni, ám ezt lehetetlenné teszi, hogy mai napig nincs diplomás pályakövető rendszer Magyarországon, és hogy a felsőoktatási államtitkárság személyi állománya szinte napról-napra változik.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.