"Bullshit a kormány érvelése" - újra tüntethet a HÖOK

Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az...

  • Eduline
Stiller Ákos

Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az Unióhoz fordul, és újra utcára viszi a diákokat - írja a Magyar Narancs. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke egy pécsi hallgatói fórumon szerdán azt mondta: immár semmiféle kormányzati ígéretnek nem hajlandó hinni, csak annak, amit papíron, aláírva lát.

Nagy elmondta: a HÖOK és a kormány között meginduló tárgyalásoknak az vetett véget, hogy az előzetes egyeztetések ellenére a kormány kezdeményezte a "röghöz kötés" beemelését az Alaptörvénybe. Az államilag finanszírozott tanulmányokért cserébe elvárt itthoni munkavállalást rögzítő hallgatói szerződés kérdését a felsőoktatási kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.

A HÖOK múlt szombaton döntött arról, hogy a továbbiakban csak akkor vesz részt a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Milyen feltételeket szabtak még a kormánynak? Erről itt olvashattok.

"Semmi sem teljesült a hallgatók követeléséből"

Nagy szerint a hallgatók eredeti hat pontjából eddig semmi sem teljesült, annak ellenére, hogy a tüntetések hatására a tandíj kérdésében a kormányzat némileg meghátrált. Hogyan tiltakoztak a felsőoktatást érintő kormányzati lépések ellen a középiskolások, a Hallgatói Hálózat és a HÖOK 2012-ben? Összefoglalónkat itt találjátok.

A HÖOK elnöke szerint a kormányzat nem foglalkozik a fiatalokkal, és csak azokat a társadalmi rétegeket szolgálja ki, ahonnan könnyen remélhet nagyszámú szavazatot. A maximum négy évben gondolkozó pártpolitikával szemben Nagy szerint a fiatalok 30 év múlva is itt szeretnének élni, nem pedig elhagyni az országot.

A hallgatók hat pontja

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!

 2. A felsőoktatási férőhelyeket állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!

3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!

4. Töröljék el a hallgatói szerződést!

5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!

6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Ráadásul – folytatta - az a kormányzati érvelés, miszerint az adófizetők joggal várják el, hogy a külföldre távozó diplomások visszafizessék képzésük költségét, egyszerűen „bullshit”. Nagy az érvelés alaptalanságára példaként hozta fel, hogy minden adat arra utal, hogy a nem diplomások jóval nagyobb számban hagyják el az országot, esetükben pedig nem merült fel hasonló kényszerintézkedés.

A meglévő társadalmi problémát szerinte csak a megfelelő felmérések elkészülése és elemzése után lehetne kezelni, ám ezt lehetetlenné teszi, hogy mai napig nincs diplomás pályakövető rendszer Magyarországon, és hogy a felsőoktatási államtitkárság személyi állománya szinte napról-napra változik.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.