Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az...
Ha a kormánnyal folytatott tárgyalások nem lesznek eredményesek - erre pedig szerintük kicsi az esély -, a HÖOK az Unióhoz fordul, és újra utcára viszi a diákokat - írja a Magyar Narancs. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke egy pécsi hallgatói fórumon szerdán azt mondta: immár semmiféle kormányzati ígéretnek nem hajlandó hinni, csak annak, amit papíron, aláírva lát.
Nagy elmondta: a HÖOK és a kormány között meginduló tárgyalásoknak az vetett véget, hogy az előzetes egyeztetések ellenére a kormány kezdeményezte a "röghöz kötés" beemelését az Alaptörvénybe. Az államilag finanszírozott tanulmányokért cserébe elvárt itthoni munkavállalást rögzítő hallgatói szerződés kérdését a felsőoktatási kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.
A HÖOK múlt szombaton döntött arról, hogy a továbbiakban csak akkor vesz részt a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Milyen feltételeket szabtak még a kormánynak? Erről itt olvashattok.
"Semmi sem teljesült a hallgatók követeléséből"
Nagy szerint a hallgatók eredeti hat pontjából eddig semmi sem teljesült, annak ellenére, hogy a tüntetések hatására a tandíj kérdésében a kormányzat némileg meghátrált. Hogyan tiltakoztak a felsőoktatást érintő kormányzati lépések ellen a középiskolások, a Hallgatói Hálózat és a HÖOK 2012-ben? Összefoglalónkat itt találjátok.
A HÖOK elnöke szerint a kormányzat nem foglalkozik a fiatalokkal, és csak azokat a társadalmi rétegeket szolgálja ki, ahonnan könnyen remélhet nagyszámú szavazatot. A maximum négy évben gondolkozó pártpolitikával szemben Nagy szerint a fiatalok 30 év múlva is itt szeretnének élni, nem pedig elhagyni az országot.
| A hallgatók hat pontja |
1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! 2. A felsőoktatási férőhelyeket állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! 3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! 4. Töröljék el a hallgatói szerződést! 5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! 6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba. |
Ráadásul – folytatta - az a kormányzati érvelés, miszerint az adófizetők joggal várják el, hogy a külföldre távozó diplomások visszafizessék képzésük költségét, egyszerűen „bullshit”. Nagy az érvelés alaptalanságára példaként hozta fel, hogy minden adat arra utal, hogy a nem diplomások jóval nagyobb számban hagyják el az országot, esetükben pedig nem merült fel hasonló kényszerintézkedés.
A meglévő társadalmi problémát szerinte csak a megfelelő felmérések elkészülése és elemzése után lehetne kezelni, ám ezt lehetetlenné teszi, hogy mai napig nincs diplomás pályakövető rendszer Magyarországon, és hogy a felsőoktatási államtitkárság személyi állománya szinte napról-napra változik.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
