A QS kiadta a legfrissebb listáját a legjobb egyetemi városokról.
A rangsor szerint ma Montrealban a legjobb egyetemistának lenni. Ezzel megszakadt Párizs négyéves egyeduralma az élen.
A francia fővárost a harmadik helyen London követi, majd Szöul, Melbourne és Berlin.
A listán Budapest az 56., a régióból Varsó, Prága és Bécs előzi a magyar főrávost.
A QS szakemberei az alapján adtak pontokat, hogy mennyire keresettek az adott város egyetemei, mennyi munkahely várja a diplomát szerzőket, illetve az is lényeges volt, mennyire megfizethető az élet, mennyire nemzetközi a közösség, vagy milyen a közbiztonság.
A győztes mellett szólt, hogy neves angol- és francia nyelvű egyetemek is találhatók Montrealban, illetve megfizethető az ottani élet.
Magyar város Budapesten kívül nem kerülhet a listára, mivel csak a 250 ezer lakosúnál nagyobb városokat listázzák.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
