Itt a friss rangsor: Budapest is a világ legjobb egyetemvárosai közé került

A QS kiadta a legfrissebb listáját a legjobb egyetemi városokról.

  • Eduline
MTI / Lakatos Péter

A rangsor szerint ma Montrealban a legjobb egyetemistának lenni. Ezzel megszakadt Párizs négyéves egyeduralma az élen.

A francia fővárost a harmadik helyen London követi, majd Szöul, Melbourne és Berlin.

A listán Budapest az 56., a régióból Varsó, Prága és Bécs előzi a magyar főrávost.

A QS szakemberei az alapján adtak pontokat, hogy mennyire keresettek az adott város egyetemei, mennyi munkahely várja a diplomát szerzőket, illetve az is lényeges volt, mennyire megfizethető az élet, mennyire nemzetközi a közösség, vagy milyen a közbiztonság.

A győztes mellett szólt, hogy neves angol- és francia nyelvű egyetemek is találhatók Montrealban, illetve megfizethető az ottani élet.

Magyar város Budapesten kívül nem kerülhet a listára, mivel csak a 250 ezer lakosúnál nagyobb városokat listázzák.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.