Tömegesen hagyhatják ott Nagy-Britanniát a fiatal diplomások

Az Európai Unióból való távozásával Nagy-Britannia akár egymillió magasan képzett, fiatal munkaerőt is elveszíthet. A királyság már nem vonzó, a külföldiek egyre több elutasításba ütköznek - írja a Népszava.

  • Eduline
Wikipedia

A lap azt írja, közel egymillió magasan képzett európai uniós állampolgár fontolgatja a Brexit nyomán kialakult helyzet miatt, hogy nem az Egyesült Királyságban kamatoztatja a tudását.

A KPMG felmérése szerint a doktori fokozattal rendelkezők 55 százaléka, és mesterdiplomások 49 százaléka tervezi vagy komolyan fontolgatja, hogy elmegy. „A független, képzett fiatalok… akikre a legnagyobb szükség van” – olvasható a KPMG összefoglalójában. A válaszadók többsége azzal érvelt, hogy úgy érzi, kevésbé látják szívesen az országban, és kevésbé is becsülik őket. Sokan mondták, hogy a Brexit óta az Egyesült Királyság „már nem vonzó”, és európapártiként nem értenek egyet a Brexittel.

A KPMG tíz uniós országban – ott, ahonnan a legtöbben vándorolnak ki Nagy-Britanniába – ezer embert kérdezett meg terveiről és vágyairól: mint kiderült, munkalehetőségek szempontjából továbbra is az öt legkedveltebb desztináció között van (Németország és Svédország mögött, de Dánia és Hollandia előtt), viszont a válaszadók 49 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kevésbé vágynak oda a tavaly júniusi Brexit-népszavazás óta. Ezt alátámasztja az is, hogy kevesebb uniós diák jelentkezett brit egyetemekre az utóbbi évben.

Külföldre menne az Oxfordi Egyetem?

A Brexit miatt lép a világ egyik legjobb egyeteme, mások is követhetik őket. Persze az intézmény központja marad Nagy-Britanniában, de több képzést is Párizsba telepítenének, így ott jöhet létre a 700 éves intézmény első külföldi campusa. A lépés oka feltehetően az, hogy a Brexit miatt rengeteg EU-forrástól esnek el a brit egyetemek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.