Az új szakokhoz szükséges infrastrukturális beruházásokra 700 millió forint áll rendelkezésre a Modern városok program keretében, a PTE-nek jutó 24 milliárd forintos forrásból a jövőben. A szekszárdi karra fordítható támogatásból a műszaki és élelmiszertudományi képzésekhez szükséges kutatólaboratóriumokat hoznak létre, emellett felújítják a kar 280 személyes kollégiumát.
Elsőként ez év szeptemberétől három és fél éves szőlész-borász mérnöki szak indul a PTE szekszárdi és természettudományi karának együttműködésével, nappali és levelező tagozaton összesen 50 hallgató számára, 2018-ban pedig - Magyarországon még nem oktatott - élelmiszer-termékpálya mérnöki szakot is indítanak - mondta Horváth Béla, a kar dékánja.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) kérésére módosítják az agrárképzési területen 2016-ra előírt érettségi vizsgakövetelményeket az általános és pótfelvételi eljárásban. Kötelezővé tétették az agrárképzési területen az érettségit biológiából vagy kémiából.
Közölte azt is, hogy 2017-től gépészmérnöki szakon is tanulhatnak a szekszárdi karon. A képzésben hangsúlyos szerepet kap a rendszertechnológiai specializáció, amely a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásához szükséges ismeretek nyújt majd.
Változás lesz az is, hogy a kar pécsi helyszínén az andragógus képzést felváltja a közösségszervező szak. A PTE KPVK-n, amely 2015-ben jött létre az egyetem pécsi felnőttképzési karának és a szekszárdi Illyés Gyula karnak az egyesítésével, jelenleg 1300 hallgató tanul 13 alap- és mesterszakon, illetve négy felsőoktatási szakképzési szakon.
Bódis József, a PTE rektora a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program megállapodása szerint a pécsi egyetemnek 2020-ra meg kell kétszereznie külföldi hallgatóinak számát, amely így elérheti az ötezret. Jelenleg 2965 külföldi állampolgár tanul a PTE-n, ami az összlétszám 15 százaléka.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
