A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti...
A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti tudományegyetemek a top 200-as világrangsorba. A felsőoktatás alapfeladatainak állami támogatása ugyanis öt év alatt majdnem a felére csökkent - mondta Bódis József, az egyetem rektora a Pécsi Újságnak.
Ahogy korábban megírtuk, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint az intézményeket négy kategóriába sorolnák: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és regionális helyi főiskola. Többek között ez a kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak. A rektor elmondta: a felsőoktatási kerekasztal megállapodása szerint szeptember második feléig kell elvégezni a besorolási döntéseket, hogy a szükséges törvénymódosítás még ősszel megszülethessen. Hozzátette: a Pécsi Tudományegyetem számára létkérdés a nemzeti tudományegyetemi minősítés, és meg is felel a követelményeknek.
Bódis József elmondta: egy sor szerkezeti és finanszírozási átalakításon van túl a felsőoktatás, ezek pedig évek múlva éreztetik majd a hatásukat. A rektor szerint az oktatás színvonalát a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel lehet növelni, a magyar egyetemek eredményeinek azonban csak kis részét hasznosítják az iparban.
A top 200-ba való bekerülésről Bódis elmondta: ahogy a tavaly decemberi, Mire jók a felsőoktatási rangsorok? című konferencián elhangzott, a 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott, de ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is. Csak a bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
