A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti...
A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti tudományegyetemek a top 200-as világrangsorba. A felsőoktatás alapfeladatainak állami támogatása ugyanis öt év alatt majdnem a felére csökkent - mondta Bódis József, az egyetem rektora a Pécsi Újságnak.
Ahogy korábban megírtuk, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint az intézményeket négy kategóriába sorolnák: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és regionális helyi főiskola. Többek között ez a kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak. A rektor elmondta: a felsőoktatási kerekasztal megállapodása szerint szeptember második feléig kell elvégezni a besorolási döntéseket, hogy a szükséges törvénymódosítás még ősszel megszülethessen. Hozzátette: a Pécsi Tudományegyetem számára létkérdés a nemzeti tudományegyetemi minősítés, és meg is felel a követelményeknek.
Bódis József elmondta: egy sor szerkezeti és finanszírozási átalakításon van túl a felsőoktatás, ezek pedig évek múlva éreztetik majd a hatásukat. A rektor szerint az oktatás színvonalát a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel lehet növelni, a magyar egyetemek eredményeinek azonban csak kis részét hasznosítják az iparban.
A top 200-ba való bekerülésről Bódis elmondta: ahogy a tavaly decemberi, Mire jók a felsőoktatási rangsorok? című konferencián elhangzott, a 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott, de ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is. Csak a bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
