Szeptember végéig összeáll a szakegyetemek és a tudományegyetemek listája

A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti...

  • Eduline
Wikipedia

A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti tudományegyetemek a top 200-as világrangsorba. A felsőoktatás alapfeladatainak állami támogatása ugyanis öt év alatt majdnem a felére csökkent - mondta Bódis József, az egyetem rektora a Pécsi Újságnak.

Ahogy korábban megírtuk, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint az intézményeket négy kategóriába sorolnák: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és regionális helyi főiskola. Többek között ez a kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak. A rektor elmondta: a felsőoktatási kerekasztal megállapodása szerint szeptember második feléig kell elvégezni a besorolási döntéseket, hogy a szükséges törvénymódosítás még ősszel megszülethessen. Hozzátette: a Pécsi Tudományegyetem számára létkérdés a nemzeti tudományegyetemi minősítés, és meg is felel a követelményeknek.

Bódis József elmondta: egy sor szerkezeti és finanszírozási átalakításon van túl a felsőoktatás, ezek pedig évek múlva éreztetik majd a hatásukat. A rektor szerint az oktatás színvonalát a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel lehet növelni, a magyar egyetemek eredményeinek azonban csak kis részét hasznosítják az iparban.

A top 200-ba való bekerülésről Bódis elmondta: ahogy a tavaly decemberi, Mire jók a felsőoktatási rangsorok? című konferencián elhangzott, a 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott, de ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is. Csak a bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.