A hétfő délelőtt meghirdetett egyetemi "blokád" folytatása mellett szavazott a többség az Eötvös Loránd...
A hétfő délelőtt meghirdetett egyetemi "blokád" folytatása mellett szavazott a többség az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán délután megtartott második hallgatói fórumon - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A Hallgatói Hálózat tüntetéséről itt olvashatjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
A fórum egyik moderátora által felolvasott, a felsőoktatásról szóló nyilatkozatot nagy többséggel szintén támogatták a 70-80 fős fórum résztvevői. A szövegben az áll: a forráskivonásokkal ellehetetlenül az egyetemek működése, oktatókat bocsáthatnak el, miközben a hallgatók helyzete is egyre kilátástalanabbá válik. Emellett a tervezett alkotmánymódosítás elfogadása esetén a felsőoktatási intézmények elvesztenék egyetemi autonómiájukat.
A fórum résztvevői azt is megszavazták, hogy támogatják a Hallgatói Hálózat által megfogalmazott, a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos követeléseket tartalmazó, tavaly decemberi hat pontot, amely megítélésük szerint még mindig nem teljesült.
A második fórum arról döntött még, hogy késő délután újabb, mindenki számára nyitott fórumot tartanak. A diákok délelőtt az ELTE Múzeum körúti épületében több teremben is leállították az oktatást, ezzel tiltakozva az egyetemet érintő pénzelvonás ellen.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
