Bizottságot alakítottak a határon túli magyar egyetemek

A Magyar Rektori Konferencia pénteki nagyváradi plenáris ülésén megalakították a Határon Túli Magyar Felsőoktatási...

  • MTI

A Magyar Rektori Konferencia pénteki nagyváradi plenáris ülésén megalakították a Határon Túli Magyar Felsőoktatási Intézmények Bizottságát - tájékoztatta az ülés után az MTI-t János Szabolcs, a rendezvénynek otthont adó Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora.

János Szabolcs elmondta: a bizottságon keresztül a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is véleményt nyilváníthatnak a felsőoktatással kapcsolatos magyarországi elképzelésekről. Hozzátette, erre az teremt lehetőséget, hogy a Rektori Konferencia a mindenkori oktatási kormányzat tanácsadójának számít Magyarországon.

A PKE rektora elmondta, hogy a nagyváradi tanácskozáson a különböző országokban működő egyetemek közös doktori és mesterképző programjaiban rejlő lehetőségeket is számba vették. "Ez azt jelenti, hogy a partnerintézmények a határ mindkét oldalán akkreditáltatják a képzéseket, és olyan oklevelet adnak a diákoknak, amelyet mindkét államban elismernek" - magyarázta a rektor.

A tanácskozást Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is köszöntötte. A helyettes államtitkár arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy egy olyan ösztöndíjrendszer előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé tenné a magyarországi oktatók külhoni egyetemeken való munkavállalását. "Azt tervezzük, hogy a jövő tanévtől beindulhat a pályázati rendszer" - tette hozzá az államtitkár.

A plenáris ülésen Tőkés László, a PKE elnöke köszönetet mondott a Magyar Rektori Konferenciának, hogy immáron harmadjára szervezi meg plenáris ülését a határon túl, és a magyar kormánynak azért, hogy a határok feletti nemzetegyesítés jegyében támogatja a magyar felsőoktatás rendszerének létrehozását.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.