Bírósághoz fordul a szerinte jogszerűtlen egyetemi döntések, illetve a róla valótlanságokat állító sajtóhírek miatt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kinevezett, majd a poszttól visszalépett kancellárja.
Papp Csilla hétfői - az MTI-hez eljuttatott - közleménye szerint az intézmény szenátusának szabálytalan döntése miatt - szintén jogszerűtlenül - nem kötötte meg munkaszerződését a rektor, majd mind az intézményvezető, mind a testület figyelmen kívül hagyta a jogszerűtlen döntés visszavonására felszólító államtitkári leveleket.
Kifogásolta azt is, hogy az egyetem etikai bizottsága az ő meghívása, meghallgatása nélkül foglalt állást alkalmasságáról, figyelmen kívül hagyva azt is, hogy a testület kizárólag az egyetemmel hallgatói, oktatói, más munkajogviszonyban álló személyekkel kapcsolatban hozhat döntéseket.
Hozzátette: a szenátus január 12-i ülésén mutatkozhatott be, ismertethette végzettségeit, szakmai pályafutását, amely "minden tekintetben megfelel a felsőoktatási törvényben és a pályázati kiírásban a kancellárokra vonatkozó szabályozásnak", ám az ülésen őt ért személyes és politikai támadások arra késztették, hogy végiggondolja azt, "lehetséges-e így együtt dolgozni az egyetem vezetésével".
A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról: tudomása szerint senki nem presszionálta Papp Csillát, az eredetileg nyertes kancellárt a poszttól való visszalépésre.
M. Tóth Géza bejelentése előtt egy nappal az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az MTI-vel, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári tisztségének betöltésére vonatkozó pályázatot elnyerő Papp Csilla arról tájékoztatta a tárcát, - mint a kancellári pályázat kiíróját -, hogy visszalép kancellári tisztségének betöltésétől. A közlés szerint döntése indokaként az egyetemen a személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
