Bírósághoz fordul a szerinte jogszerűtlen egyetemi döntések, illetve a róla valótlanságokat állító sajtóhírek miatt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kinevezett, majd a poszttól visszalépett kancellárja.
Papp Csilla hétfői - az MTI-hez eljuttatott - közleménye szerint az intézmény szenátusának szabálytalan döntése miatt - szintén jogszerűtlenül - nem kötötte meg munkaszerződését a rektor, majd mind az intézményvezető, mind a testület figyelmen kívül hagyta a jogszerűtlen döntés visszavonására felszólító államtitkári leveleket.
Kifogásolta azt is, hogy az egyetem etikai bizottsága az ő meghívása, meghallgatása nélkül foglalt állást alkalmasságáról, figyelmen kívül hagyva azt is, hogy a testület kizárólag az egyetemmel hallgatói, oktatói, más munkajogviszonyban álló személyekkel kapcsolatban hozhat döntéseket.
Hozzátette: a szenátus január 12-i ülésén mutatkozhatott be, ismertethette végzettségeit, szakmai pályafutását, amely "minden tekintetben megfelel a felsőoktatási törvényben és a pályázati kiírásban a kancellárokra vonatkozó szabályozásnak", ám az ülésen őt ért személyes és politikai támadások arra késztették, hogy végiggondolja azt, "lehetséges-e így együtt dolgozni az egyetem vezetésével".
A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról: tudomása szerint senki nem presszionálta Papp Csillát, az eredetileg nyertes kancellárt a poszttól való visszalépésre.
M. Tóth Géza bejelentése előtt egy nappal az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az MTI-vel, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári tisztségének betöltésére vonatkozó pályázatot elnyerő Papp Csilla arról tájékoztatta a tárcát, - mint a kancellári pályázat kiíróját -, hogy visszalép kancellári tisztségének betöltésétől. A közlés szerint döntése indokaként az egyetemen a személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
