Bírósághoz fordul a Színművészeti volt kancellárja

Bírósághoz fordul a szerinte jogszerűtlen egyetemi döntések, illetve a róla valótlanságokat állító sajtóhírek miatt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kinevezett, majd a poszttól visszalépett kancellárja.

  • MTI
Wikipedia

Papp Csilla hétfői - az MTI-hez eljuttatott - közleménye szerint az intézmény szenátusának szabálytalan döntése miatt - szintén jogszerűtlenül - nem kötötte meg munkaszerződését a rektor, majd mind az intézményvezető, mind a testület figyelmen kívül hagyta a jogszerűtlen döntés visszavonására felszólító államtitkári leveleket.

Kifogásolta azt is, hogy az egyetem etikai bizottsága az ő meghívása, meghallgatása nélkül foglalt állást alkalmasságáról, figyelmen kívül hagyva azt is, hogy a testület kizárólag az egyetemmel hallgatói, oktatói, más munkajogviszonyban álló személyekkel kapcsolatban hozhat döntéseket.

Hozzátette: a szenátus január 12-i ülésén mutatkozhatott be, ismertethette végzettségeit, szakmai pályafutását, amely "minden tekintetben megfelel a felsőoktatási törvényben és a pályázati kiírásban a kancellárokra vonatkozó szabályozásnak", ám az ülésen őt ért személyes és politikai támadások arra késztették, hogy végiggondolja azt, "lehetséges-e így együtt dolgozni az egyetem vezetésével".

A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról: tudomása szerint senki nem presszionálta Papp Csillát, az eredetileg nyertes kancellárt a poszttól való visszalépésre. 

M. Tóth Géza bejelentése előtt egy nappal az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az MTI-vel, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári tisztségének betöltésére vonatkozó pályázatot elnyerő Papp Csilla arról tájékoztatta a tárcát, - mint a kancellári pályázat kiíróját -, hogy visszalép kancellári tisztségének betöltésétől. A közlés szerint döntése indokaként az egyetemen a személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.