Bírósághoz fordul a szerinte jogszerűtlen egyetemi döntések, illetve a róla valótlanságokat állító sajtóhírek miatt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kinevezett, majd a poszttól visszalépett kancellárja.
Papp Csilla hétfői - az MTI-hez eljuttatott - közleménye szerint az intézmény szenátusának szabálytalan döntése miatt - szintén jogszerűtlenül - nem kötötte meg munkaszerződését a rektor, majd mind az intézményvezető, mind a testület figyelmen kívül hagyta a jogszerűtlen döntés visszavonására felszólító államtitkári leveleket.
Kifogásolta azt is, hogy az egyetem etikai bizottsága az ő meghívása, meghallgatása nélkül foglalt állást alkalmasságáról, figyelmen kívül hagyva azt is, hogy a testület kizárólag az egyetemmel hallgatói, oktatói, más munkajogviszonyban álló személyekkel kapcsolatban hozhat döntéseket.
Hozzátette: a szenátus január 12-i ülésén mutatkozhatott be, ismertethette végzettségeit, szakmai pályafutását, amely "minden tekintetben megfelel a felsőoktatási törvényben és a pályázati kiírásban a kancellárokra vonatkozó szabályozásnak", ám az ülésen őt ért személyes és politikai támadások arra késztették, hogy végiggondolja azt, "lehetséges-e így együtt dolgozni az egyetem vezetésével".
A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról: tudomása szerint senki nem presszionálta Papp Csillát, az eredetileg nyertes kancellárt a poszttól való visszalépésre.
M. Tóth Géza bejelentése előtt egy nappal az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az MTI-vel, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári tisztségének betöltésére vonatkozó pályázatot elnyerő Papp Csilla arról tájékoztatta a tárcát, - mint a kancellári pályázat kiíróját -, hogy visszalép kancellári tisztségének betöltésétől. A közlés szerint döntése indokaként az egyetemen a személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
