Bezárták az oktatási államtitkárt az egyetemisták: revans Belgrádban

Rázárták a tárgyalóterem ajtaját a küldöttségekre a szerb fővárosban a belgrádi iparművészeti egyetemisták, hogy így...

  • MTI

Rázárták a tárgyalóterem ajtaját a küldöttségekre a szerb fővárosban a belgrádi iparművészeti egyetemisták, hogy így kényszerítsenek ki megállapodást a tandíjkedvezmények ügyében.

A Politika című belgrádi napilap online kiadásának csütörtöki tudósítása szerint a hallgatók a szigorú tandíjszabályok miatti tiltakozásul szerdán megszállták az épületet, és követelték a szigorú rendszer megváltoztatását, s a tandíjfizetéshez kötött vizsgáztatási rendszer módosítását. Radivoj Mitrovic oktatásügyi államtitkárt, Ljiljana Popovic rektorasszonyt és két dékánt a diákok a saját tárgyalódelegációjukkal együtt bezárták a tanácsterembe, hogy így adjanak nyomatékot a követeléseiknek. Az egyetemisták csak ötórás egyeztetés után, szerda este oldották fel a zárlatot, és a megbeszélés hivatalos résztvevői így távozhattak.

A "zárt ajtók mögötti" tárgyalás résztvevői megállapodtak abban, hogy az államtitkár a kedvezményekre és a tandíjcsökkentésre, valamint az ezzel kapcsolatos könnyítésekre vonatkozó  javaslatokat már a kormány soron következő ülésére beterjeszti, majd április 17-én újból tárgyal az egyetemistákkal.

A Politika a téma kapcsán hosszabb elemzést közölt a szerbiai felsőoktatási intézmények helyzetéről. Az állami támogatás nagysága eltérő egyetemenként, s a kritériumok sem mindig egységesek. A támogatásból egyetlen felsőoktatási intézmény sem tudja eltartani magát. Az elavult és régen felújított épületek állagmegóvása, fűtése és egyéb kiadásai szinte teljesen felemésztik a támogatást, az oktatásra alig marad pénz. Ezért próbálkoznak a tandíjak és a vizsgadíj bevezetésével.

Az ösztöndíjrendszer viszont még kialakulatlan, és arra nem igazán számíthatnak a diákok, és ez váltotta ki az egyetemisták elkeseredett akcióját. A lap példaként említette, hogy a minimálbérből élő vagy munkanélküli szülőknek a tandíjak újabb terhet jelentenének, s kétségessé válhatna gyermekeik továbbtanulása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.