Balog: nem szüntetik meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemet

A kormány nem fogadott el és nem is tárgyalt olyan előterjesztést, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem...

  • Eduline
Wikipedia

A kormány nem fogadott el és nem is tárgyalt olyan előterjesztést, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítását vagy megszüntetését célozná - így válaszolt Balog Zoltán erőforrás-miniszter M. Tóth Géza, az egyetem rektorának pénteki nyílt levelére. Az intézmény az eduline-nal azt közölte: a rektor személyes találkozót kért Balog Zoltánról, hogy egyeztetni tudjanak a jelenlegi helyzetről, valamint az intézmény jövőre esedékes 150 éves évfordulójának megünnepléséről.

Ahogy arról beszámoltunk, Kerényi Imre az Új Színházban tartott beszélgetés-sorozatban beszélt arról, hogy minden nagy magyar dráma szakrális mű is, de nem mindegy, hogy hogyan közelítik meg a darabokat. Azt mondta, itt a probléma az, hogy rendező- és dramaturgképzésben "egy olyan -izmus vette át az oktatási főhatalmat, ami erre nemet mond" - jelentette ki.

"Ezért én nagyon fontosnak tartom, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Budapesten történjen változás, történjen valami. Ha más nem, egy ellenegyetem szervezése akár a Ludovikán belül. … Ha én lennék az alkirály, elvenném a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől a színészképzés jogát, a pénzzel együtt" - mondta Kerényi Imre. Kijelentéseit taps és nevetés fogadta.

M. Tóth Géza, az SZFE rektora a nyilatkozat után nyílt levelet írt Orbán Viktornak és Balog Zoltán erőforrás-miniszternek. Azt kérdezte, hogy "a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékekmegőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásért felelős miniszterelnöki megbízott úr" véleménye mennyiben tekinthető a miniszterelnök és a kormány hivatalos véleményének.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.