Ha már annyi diplomás sincs, hogy legalább a minisztereket közülük lehessen kiválasztani, biztosan nem indokolt a felsőoktatás leépítése. Az új felsőoktatási törvény egyik alapvető célja az, hogy csökkentse a "diplomások túlképzését", és az virágzó fizikai szakmák felé irányítsa a jövő ifjúságát. Az indok az, hogy a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani a képzés szerkezetét - olvasható a Népiskola blogon.
Egy tegnapi baráti beszélgetés alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzak ennek az állításnak a valóságtartalmán. Természetesen az új nemzeti fejlesztési miniszterről volt szó. Baj-e, hogy nincs diplomája? A válasz nem annyira egyértelmű, mint ahogy tűnik.
Jogilag nincs gond. Az államigazgatás érdemi pozícióiban is előírás a felsőfokú végzettség, azonban a törvényalkotó ez alól a politikai vezetőket mentesíti. Ez a választott vezetők esetében természetes, hiszen nem lehet korlátoznia tisztelt szavazópolgár akaratát. A minisztériumi vezetők esetében pedig nyilván az a logika, hogy a parlament által választott miniszterelnök azzal dolgozik együtt, akivel akar. Az persze furcsa lesz, amikor a miniszter lesz az egyetlen, aki nem járt felsőoktatási intézménybe a tárca tisztségviselői közül. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
