Ha már annyi diplomás sincs, hogy legalább a minisztereket közülük lehessen kiválasztani, biztosan nem indokolt a...
Ha már annyi diplomás sincs, hogy legalább a minisztereket közülük lehessen kiválasztani, biztosan nem indokolt a felsőoktatás leépítése. Az új felsőoktatási törvény egyik alapvető célja az, hogy csökkentse a "diplomások túlképzését", és az virágzó fizikai szakmák felé irányítsa a jövő ifjúságát. Az indok az, hogy a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani a képzés szerkezetét - olvasható a Népiskola blogon.
Egy tegnapi baráti beszélgetés alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzak ennek az állításnak a valóságtartalmán. Természetesen az új nemzeti fejlesztési miniszterről volt szó. Baj-e, hogy nincs diplomája? A válasz nem annyira egyértelmű, mint ahogy tűnik.
Jogilag nincs gond. Az államigazgatás érdemi pozícióiban is előírás a felsőfokú végzettség, azonban a törvényalkotó ez alól a politikai vezetőket mentesíti. Ez a választott vezetők esetében természetes, hiszen nem lehet korlátoznia tisztelt szavazópolgár akaratát. A minisztériumi vezetők esetében pedig nyilván az a logika, hogy a parlament által választott miniszterelnök azzal dolgozik együtt, akivel akar. Az persze furcsa lesz, amikor a miniszter lesz az egyetlen, aki nem járt felsőoktatási intézménybe a tárca tisztségviselői közül. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
