Ha már annyi diplomás sincs, hogy legalább a minisztereket közülük lehessen kiválasztani, biztosan nem indokolt a...
Ha már annyi diplomás sincs, hogy legalább a minisztereket közülük lehessen kiválasztani, biztosan nem indokolt a felsőoktatás leépítése. Az új felsőoktatási törvény egyik alapvető célja az, hogy csökkentse a "diplomások túlképzését", és az virágzó fizikai szakmák felé irányítsa a jövő ifjúságát. Az indok az, hogy a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani a képzés szerkezetét - olvasható a Népiskola blogon.
Egy tegnapi baráti beszélgetés alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzak ennek az állításnak a valóságtartalmán. Természetesen az új nemzeti fejlesztési miniszterről volt szó. Baj-e, hogy nincs diplomája? A válasz nem annyira egyértelmű, mint ahogy tűnik.
Jogilag nincs gond. Az államigazgatás érdemi pozícióiban is előírás a felsőfokú végzettség, azonban a törvényalkotó ez alól a politikai vezetőket mentesíti. Ez a választott vezetők esetében természetes, hiszen nem lehet korlátoznia tisztelt szavazópolgár akaratát. A minisztériumi vezetők esetében pedig nyilván az a logika, hogy a parlament által választott miniszterelnök azzal dolgozik együtt, akivel akar. Az persze furcsa lesz, amikor a miniszter lesz az egyetlen, aki nem járt felsőoktatási intézménybe a tárca tisztségviselői közül. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
