Egy új kutatás szerint mindenki álmodik, legfeljebb reggelre elfelejti az egészet. A vizsgált alanyok még „el is játszották” azt, amit alvás közben átéltek.
Egy éjszaka akár hat különböző álmot is láthattok, ám sok ember csak heti háromra emlékszik ezek közül. Rengetegen viszont egyáltalán nem tudják, milyen lehet álmodni. Egy új kutatás szerint azonban ők is látnak álmokat, csak egyet sem tudnak felidézni – írja a Quartz.
A Pitié-Salpêtrière Egyetemi Kórházban érdekes kísérletet végeztek, amivel sikerült bebizonyítani, hogy valószínűleg minden ember rendszeresen álmodik.
REM fázisnak hívjuk az alvás egyik fázisát, és legtöbbször ezen szakaszban jönnek az álmok. Ilyenkor csak az agy aktív, a test izomzatának többi része bénult állapotban van, ezért nem fut az alvó ember az álombeli kutyáját kergetve, vagy nem mászik fel ténylegesen a falra, azt álmodva, hogy épp az Everestet hódítja meg.
Bizonyos emberek azonban egy nagyon ritka alvászavarban szenvednek, így a REM fázisban izmaik nem kapcsolnak ki, álmaikat pedig így általában a testük is követi. Ezt használta ki az egyetemi kórház egyik kutatója, Isabelle Arnaulf. Arnaulf összegyűjtötte azokat az embereket, akik ilyen kórban szenvednek, és azt állítják magukról, hogy sosem álmodnak.
| Ezeket is el kell olvasnod |
Ezt az 5 dolgot mindenképp kerüljétek, ha intelligensek akartok maradni 7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg |
A kísérletet összehozni roppant bonyolult volt, az egyetem mindössze 300 ilyen beteget talált, akik vállalták a tesztet, közülük pedig mindössze 8 állította, hogy az elmúlt 10 évben nem álmodott. Ennek ellenére egyikük például dohányzást imitált a kezével, ami egyértelműen annak a jele a kutató szerint, hogy azt álmodta, hogy rágyújt. Mind a 8 beteg „eljátszott” valamit, így Arnaulf bizonyítottnak látja, hogy azok is álmodnak, akik erre sosem emlékeznek, ha eljön a reggel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
