Tudjátok, hány álmot éltek át egy éjszaka?

Egy új kutatás szerint mindenki álmodik, legfeljebb reggelre elfelejti az egészet. A vizsgált alanyok még „el is játszották” azt, amit alvás közben átéltek.

  • Eduline

Egy éjszaka akár hat különböző álmot is láthattok, ám sok ember csak heti háromra emlékszik ezek közül. Rengetegen viszont egyáltalán nem tudják, milyen lehet álmodni. Egy új kutatás szerint azonban ők is látnak álmokat, csak egyet sem tudnak felidézni – írja a Quartz.

A Pitié-Salpêtrière Egyetemi Kórházban érdekes kísérletet végeztek, amivel sikerült bebizonyítani, hogy valószínűleg minden ember rendszeresen álmodik.

REM fázisnak hívjuk az alvás egyik fázisát, és legtöbbször ezen szakaszban jönnek az álmok. Ilyenkor csak az agy aktív, a test izomzatának többi része bénult állapotban van, ezért nem fut az alvó ember az álombeli kutyáját kergetve, vagy nem mászik fel ténylegesen a falra, azt álmodva, hogy épp az Everestet hódítja meg.

Bizonyos emberek azonban egy nagyon ritka alvászavarban szenvednek, így a REM fázisban izmaik nem kapcsolnak ki, álmaikat pedig így általában a testük is követi. Ezt használta ki az egyetemi kórház egyik kutatója, Isabelle Arnaulf. Arnaulf összegyűjtötte azokat az embereket, akik ilyen kórban szenvednek, és azt állítják magukról, hogy sosem álmodnak.

A kísérletet összehozni roppant bonyolult volt, az egyetem mindössze 300 ilyen beteget talált, akik vállalták a tesztet, közülük pedig mindössze 8 állította, hogy az elmúlt 10 évben nem álmodott. Ennek ellenére egyikük például dohányzást imitált a kezével, ami egyértelműen annak a jele a kutató szerint, hogy azt álmodta, hogy rágyújt. Mind a 8 beteg „eljátszott” valamit, így Arnaulf bizonyítottnak látja, hogy azok is álmodnak, akik erre sosem emlékeznek, ha eljön a reggel.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.