Egy új kutatás szerint mindenki álmodik, legfeljebb reggelre elfelejti az egészet. A vizsgált alanyok még „el is játszották” azt, amit alvás közben átéltek.
Egy éjszaka akár hat különböző álmot is láthattok, ám sok ember csak heti háromra emlékszik ezek közül. Rengetegen viszont egyáltalán nem tudják, milyen lehet álmodni. Egy új kutatás szerint azonban ők is látnak álmokat, csak egyet sem tudnak felidézni – írja a Quartz.
A Pitié-Salpêtrière Egyetemi Kórházban érdekes kísérletet végeztek, amivel sikerült bebizonyítani, hogy valószínűleg minden ember rendszeresen álmodik.
REM fázisnak hívjuk az alvás egyik fázisát, és legtöbbször ezen szakaszban jönnek az álmok. Ilyenkor csak az agy aktív, a test izomzatának többi része bénult állapotban van, ezért nem fut az alvó ember az álombeli kutyáját kergetve, vagy nem mászik fel ténylegesen a falra, azt álmodva, hogy épp az Everestet hódítja meg.
Bizonyos emberek azonban egy nagyon ritka alvászavarban szenvednek, így a REM fázisban izmaik nem kapcsolnak ki, álmaikat pedig így általában a testük is követi. Ezt használta ki az egyetemi kórház egyik kutatója, Isabelle Arnaulf. Arnaulf összegyűjtötte azokat az embereket, akik ilyen kórban szenvednek, és azt állítják magukról, hogy sosem álmodnak.
| Ezeket is el kell olvasnod |
Ezt az 5 dolgot mindenképp kerüljétek, ha intelligensek akartok maradni 7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg |
A kísérletet összehozni roppant bonyolult volt, az egyetem mindössze 300 ilyen beteget talált, akik vállalták a tesztet, közülük pedig mindössze 8 állította, hogy az elmúlt 10 évben nem álmodott. Ennek ellenére egyikük például dohányzást imitált a kezével, ami egyértelműen annak a jele a kutató szerint, hogy azt álmodta, hogy rágyújt. Mind a 8 beteg „eljátszott” valamit, így Arnaulf bizonyítottnak látja, hogy azok is álmodnak, akik erre sosem emlékeznek, ha eljön a reggel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
