Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es...
Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es tanévben - írja a Telegraph. A "Russell-csoportba" tartozó intézmények - többek között az Oxford és a Cambridge - vezetőinek fizetése négy százalékkal, körülbelül tízezer fonttal nőtt az előző évihez képest.
A pénzügyi jelentések óriási botrányt robbantottak ki: az egyetemi tanárok és dolgozók fizetése ugyanis mindössze 150 fonttal emelkedett. Az egyik szakmai szervezet szerint ez tulajdonképpen a reálbérek csökkenését jelenti, szégyen a felsőoktatásra nézve, méltánytalan a dolgozókkal szemben, hogy ha a saját hasznukról van szó, az intézményvezetők "elvesztik az eszüket".
A Russell-csoport igazgatója szerint ugyanakkor - ha az élvonalban akarnak maradni - szükség van a legjobb vezetőkre, őket pedig meg kell fizetni. Nagy-Britanniában ráadásul éppen a 2012/2013-es tanév elején emelték a tandíjakat: a korábbi 3000 fonttal szemben már 9000 fontot (több mint 3 millió forintot) is kérhetnek az egyetemek és főiskolák a hallgatóktól egyetlen tanévért.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
