Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es...
Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es tanévben - írja a Telegraph. A "Russell-csoportba" tartozó intézmények - többek között az Oxford és a Cambridge - vezetőinek fizetése négy százalékkal, körülbelül tízezer fonttal nőtt az előző évihez képest.
A pénzügyi jelentések óriási botrányt robbantottak ki: az egyetemi tanárok és dolgozók fizetése ugyanis mindössze 150 fonttal emelkedett. Az egyik szakmai szervezet szerint ez tulajdonképpen a reálbérek csökkenését jelenti, szégyen a felsőoktatásra nézve, méltánytalan a dolgozókkal szemben, hogy ha a saját hasznukról van szó, az intézményvezetők "elvesztik az eszüket".
A Russell-csoport igazgatója szerint ugyanakkor - ha az élvonalban akarnak maradni - szükség van a legjobb vezetőkre, őket pedig meg kell fizetni. Nagy-Britanniában ráadásul éppen a 2012/2013-es tanév elején emelték a tandíjakat: a korábbi 3000 fonttal szemben már 9000 fontot (több mint 3 millió forintot) is kérhetnek az egyetemek és főiskolák a hallgatóktól egyetlen tanévért.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
