Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es...
Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es tanévben - írja a Telegraph. A "Russell-csoportba" tartozó intézmények - többek között az Oxford és a Cambridge - vezetőinek fizetése négy százalékkal, körülbelül tízezer fonttal nőtt az előző évihez képest.
A pénzügyi jelentések óriási botrányt robbantottak ki: az egyetemi tanárok és dolgozók fizetése ugyanis mindössze 150 fonttal emelkedett. Az egyik szakmai szervezet szerint ez tulajdonképpen a reálbérek csökkenését jelenti, szégyen a felsőoktatásra nézve, méltánytalan a dolgozókkal szemben, hogy ha a saját hasznukról van szó, az intézményvezetők "elvesztik az eszüket".
A Russell-csoport igazgatója szerint ugyanakkor - ha az élvonalban akarnak maradni - szükség van a legjobb vezetőkre, őket pedig meg kell fizetni. Nagy-Britanniában ráadásul éppen a 2012/2013-es tanév elején emelték a tandíjakat: a korábbi 3000 fonttal szemben már 9000 fontot (több mint 3 millió forintot) is kérhetnek az egyetemek és főiskolák a hallgatóktól egyetlen tanévért.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
