Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es...
Átlagosan 270 ezer fontot, vagyis több mint 100 millió forintot kerestek a brit elitegyetemek vezetői a 2011/2012-es tanévben - írja a Telegraph. A "Russell-csoportba" tartozó intézmények - többek között az Oxford és a Cambridge - vezetőinek fizetése négy százalékkal, körülbelül tízezer fonttal nőtt az előző évihez képest.
A pénzügyi jelentések óriási botrányt robbantottak ki: az egyetemi tanárok és dolgozók fizetése ugyanis mindössze 150 fonttal emelkedett. Az egyik szakmai szervezet szerint ez tulajdonképpen a reálbérek csökkenését jelenti, szégyen a felsőoktatásra nézve, méltánytalan a dolgozókkal szemben, hogy ha a saját hasznukról van szó, az intézményvezetők "elvesztik az eszüket".
A Russell-csoport igazgatója szerint ugyanakkor - ha az élvonalban akarnak maradni - szükség van a legjobb vezetőkre, őket pedig meg kell fizetni. Nagy-Britanniában ráadásul éppen a 2012/2013-es tanév elején emelték a tandíjakat: a korábbi 3000 fonttal szemben már 9000 fontot (több mint 3 millió forintot) is kérhetnek az egyetemek és főiskolák a hallgatóktól egyetlen tanévért.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
