Az Emmi cáfolja a korrupciós vádakat, ugyanakkor sok bejelentést kapnak

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága közleményben szólította fel Hadházy Ákos LMP-s politikust, hogy "hamis vádaskodással, megalapozatlan állításaival ne próbálja meg rossz színben feltüntetni a minisztériumot", ha bűncselekmény gyanúját észleli, forduljon a hatóságokhoz.

  • MTI
Fazekas István

Az MTI-hez csütörtök este eljuttatott közleményében az Emmi arra reagált, hogy Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője aznap lemondásra szólította fel a felsőoktatásért felelős államtitkárt, mondván, az államtitkár tudtával vagy tudta nélkül, de számos vidéki egyetemen "csalták el" az uniós forrásokat "álprojektekkel, áltanulmányokkal".

Hadházy, aki néhány hete dunántúli egyetemek hasonló eseteire hívta fel a figyelmet, most a Szent István Egyetem Békés megyei kampuszainak pénzkifizetéseit hozta példaként arra, nem kivétel, hanem szabály, hogy az uniós forrásokat a felsőoktatásban sem a megfelelő célra használják, hanem "pénzkifolyatásra".

Az LMP korábban is nevezett meg egyetemeket, melyek a párt szerint korrupciós ügyekben lehetnek érintettek.

Az Emmi a közleményében felszólította Hadházyt, ha "gyanúja merül fel lehetséges bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban, a hatóságok felé tegye meg a szükséges lépéseket. Hamis vádaskodással, megalapozatlan állításaival ne próbálja meg rossz színben feltüntetni a minisztériumot, illetve a szakfeladatot ellátó államtitkárságokat, azok vezetőit".

Közölték: ahogy minden más esetben is, az előírtak szerint vizsgálják a Szent István Egyetem említett projektjeit. Ha bármilyen szabálytalanságot, visszaélést állapítanak meg a projekteknél, a minisztérium lép elsőként és a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el - emelték ki.

Hozzátették: 2016-ban mintegy kétezer szabálytalanság gyanúját jelentették be, ami önmagában több, mint a 2007-2013 közötti időszakban indított esetek száma (amikor még nem a minisztérium felelt az uniós programokért).

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.