Megújulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem gólyatáborai, az intézmény vezetése megvizsgálta a korábbi szervezési gyakorlatot és hosszú távú erőszak-megelőzési, áldozatsegítési koncepciót dolgozott ki. A jogi kar és a tanítóképző kar idén nem szervez gólyatábort.
Idén nyártól megújulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gólyatáborai: az intézmény vezetése a hallgatói önkormányzattal közösen részletesen megvizsgálta a korábbi szervezési gyakorlatot, és hosszú távú erőszak-megelőzési, áldozatsegítési koncepciót dolgozott ki - mondta el Jegyes-Tóth Kriszta, az ELTE kommunikációs igazgatója, jelezve: az egyetem a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként ősszel átfogó kutatást végez az intézményen belüli erőszak, előítéletesség és áldozati attitűdök feltérképezésére.
A stratégiai lépéseket pszichológus, kriminológus, szociológus kollégák, civil szervezetek és a hallgatói önkormányzat aktív közreműködésével állították össze - tette hozzá az ELTE kommunikációs igazgatója.
A koncepció megalapozásaként az intézményen belüli erőszakot, előítéletességet, áldozati attitűdöket ősszel átfogó kutatás keretében tárják fel, amelynek eredménye alapján meghatározzák a szükséges további lépéseket. Hasonló kutatásokra a nemzetközi gyakorlatban már volt példa, de a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként az ELTE végez ilyen felmérést - jelezte a kommunikációs vezető.
Döntés született arról is, hogy az állam- és jogtudományi kar, valamint a tanító- és óvóképző kar idén nem szervez gólyatábort, helyette - egyetemi helyszínen - orientációs napokat tartanak.
Zaránd Péter, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke arról beszélt: a gólyatábori program tartalmi elemeinek meghatározása és lebonyolítása a hallgatói önkormányzat feladata és felelőssége. A részletes programtervet és a közreműködő személyeket azonban a Kar vezetésének előzetesen jóvá kell hagynia, amiért felelősséget is vállal.
A programok terv szerinti megvalósításáért, valamint a táborhoz kapcsolódó kommunikációért, az ELTE etikai normáinak betartásáért és betartatásáért a hallgatói önkormányzat felel. Az egységes szabályozás szerint a gólyatábori programokban nem szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek keretében a résztvevők alkoholt fogyasztanak, vagy amelyek szexualitásra vonatkozó utalást tartalmaznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
