A közemlékezet szerint a budapesti egyetemisták mozgalma indította meg 1956 októberében a kommunista hatalom és a szovjetek elleni forradalmat, ám a figyelem évről évre Szegedre is kiterjed, ahol már október 16-án megindult az egyetemisták mozgalma 60 évvel ezelőtt.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 60. évfordulójára emlékeztek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) jubileumi tisztújító közgyűlésén szombaton Szegeden.
A szegedi egyetemisták független szervezetet hoztak létre, a MEFESZ-t. Október 23-ra az ország több egyetemének hallgatói is csatlakoztak, ezáltal válhatott a kezdeményezés egy országos szinten is hangját hallató, igazi aktív csoporttá, amely legfőbb célja az volt, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság - ahogy ők nevezték: "a nemzet agya" - olyan szervezet legyen, amely a népért, a nemzetért, a boldogabb jövőért harcol - mondta az ünnepi megemlékezésen Palkovics László oktatási államtitkár.
Kiemelte, hogy Magyarország történetében immár hatvanéves hagyománya van a demokratikus alapon szerveződő felsőoktatási érdekképviseletnek. A MEFESZ fogalmazta meg azoknak a követeléseknek a gerincét, melyek az 1956-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté, és az október 23-i műegyetemi tüntetés ezekkel indult útjára. Palkovics úgy látja, hogy napjainkban az egyetemen tanulók érdekeiket szabadon érvényesíthetik, és a mindenkire kiterjedő jogszabályi háttér segítségével biztonságban érezhetik magukat.
Az idén húszéves HÖOK, a magyarországi hallgatói önkormányzatok demokratikusan szerveződő és működő országos érdekképviseleti szerve kiemelkedő munkát végez a hazai felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében, valamint a szakmai programok, rendezvények szervezésében is - méltatta az államtitkár az ünnepség szervezőit. A politikus leszögezte, a kormány partnerként tekint a HÖOK-ra, amely az elmúlt két évben részese volt a felsőoktatás keretét meghatározó szervezeteknek, kifejezetten aktív a jogszabály-kezdeményezés területén, véleményt nyilvánít, elszántan küzd a hallgatói érdekek érvényesítéséért.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
