Szegeden lobbant fel először a '56 lángja, rájuk emlékeztek egyetemisták

A közemlékezet szerint a budapesti egyetemisták mozgalma indította meg 1956 októberében a kommunista hatalom és a szovjetek elleni forradalmat, ám a figyelem évről évre Szegedre is kiterjed, ahol már október 16-án megindult az egyetemisták mozgalma 60 évvel ezelőtt.

  • eduline/mti
MTI - Kelemen Zoltán Gergely

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 60. évfordulójára emlékeztek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) jubileumi tisztújító közgyűlésén szombaton Szegeden.

A szegedi egyetemisták független szervezetet hoztak létre, a MEFESZ-t. Október 23-ra az ország több egyetemének hallgatói is csatlakoztak, ezáltal válhatott a kezdeményezés egy országos szinten is hangját hallató, igazi aktív csoporttá, amely legfőbb célja az volt, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság - ahogy ők nevezték: "a nemzet agya" - olyan szervezet legyen, amely a népért, a nemzetért, a boldogabb jövőért harcol - mondta az ünnepi megemlékezésen Palkovics László oktatási államtitkár.

MTI - Kelemen Zoltán Gergely

Kiemelte, hogy Magyarország történetében immár hatvanéves hagyománya van a demokratikus alapon szerveződő felsőoktatási érdekképviseletnek. A MEFESZ fogalmazta meg azoknak a követeléseknek a gerincét, melyek az 1956-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté, és az október 23-i műegyetemi tüntetés ezekkel indult útjára. Palkovics úgy látja, hogy napjainkban az egyetemen tanulók érdekeiket szabadon érvényesíthetik, és a mindenkire kiterjedő jogszabályi háttér segítségével biztonságban érezhetik magukat.

Az idén húszéves HÖOK, a magyarországi hallgatói önkormányzatok demokratikusan szerveződő és működő országos érdekképviseleti szerve kiemelkedő munkát végez a hazai felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében, valamint a szakmai programok, rendezvények szervezésében is - méltatta az államtitkár az ünnepség szervezőit. A politikus leszögezte, a kormány partnerként tekint a HÖOK-ra, amely az elmúlt két évben részese volt a felsőoktatás keretét meghatározó szervezeteknek, kifejezetten aktív a jogszabály-kezdeményezés területén, véleményt nyilvánít, elszántan küzd a hallgatói érdekek érvényesítéséért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.