A közemlékezet szerint a budapesti egyetemisták mozgalma indította meg 1956 októberében a kommunista hatalom és a szovjetek elleni forradalmat, ám a figyelem évről évre Szegedre is kiterjed, ahol már október 16-án megindult az egyetemisták mozgalma 60 évvel ezelőtt.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 60. évfordulójára emlékeztek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) jubileumi tisztújító közgyűlésén szombaton Szegeden.
A szegedi egyetemisták független szervezetet hoztak létre, a MEFESZ-t. Október 23-ra az ország több egyetemének hallgatói is csatlakoztak, ezáltal válhatott a kezdeményezés egy országos szinten is hangját hallató, igazi aktív csoporttá, amely legfőbb célja az volt, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság - ahogy ők nevezték: "a nemzet agya" - olyan szervezet legyen, amely a népért, a nemzetért, a boldogabb jövőért harcol - mondta az ünnepi megemlékezésen Palkovics László oktatási államtitkár.
Kiemelte, hogy Magyarország történetében immár hatvanéves hagyománya van a demokratikus alapon szerveződő felsőoktatási érdekképviseletnek. A MEFESZ fogalmazta meg azoknak a követeléseknek a gerincét, melyek az 1956-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté, és az október 23-i műegyetemi tüntetés ezekkel indult útjára. Palkovics úgy látja, hogy napjainkban az egyetemen tanulók érdekeiket szabadon érvényesíthetik, és a mindenkire kiterjedő jogszabályi háttér segítségével biztonságban érezhetik magukat.
Az idén húszéves HÖOK, a magyarországi hallgatói önkormányzatok demokratikusan szerveződő és működő országos érdekképviseleti szerve kiemelkedő munkát végez a hazai felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében, valamint a szakmai programok, rendezvények szervezésében is - méltatta az államtitkár az ünnepség szervezőit. A politikus leszögezte, a kormány partnerként tekint a HÖOK-ra, amely az elmúlt két évben részese volt a felsőoktatás keretét meghatározó szervezeteknek, kifejezetten aktív a jogszabály-kezdeményezés területén, véleményt nyilvánít, elszántan küzd a hallgatói érdekek érvényesítéséért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
