A közemlékezet szerint a budapesti egyetemisták mozgalma indította meg 1956 októberében a kommunista hatalom és a szovjetek elleni forradalmat, ám a figyelem évről évre Szegedre is kiterjed, ahol már október 16-án megindult az egyetemisták mozgalma 60 évvel ezelőtt.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 60. évfordulójára emlékeztek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) jubileumi tisztújító közgyűlésén szombaton Szegeden.
A szegedi egyetemisták független szervezetet hoztak létre, a MEFESZ-t. Október 23-ra az ország több egyetemének hallgatói is csatlakoztak, ezáltal válhatott a kezdeményezés egy országos szinten is hangját hallató, igazi aktív csoporttá, amely legfőbb célja az volt, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság - ahogy ők nevezték: "a nemzet agya" - olyan szervezet legyen, amely a népért, a nemzetért, a boldogabb jövőért harcol - mondta az ünnepi megemlékezésen Palkovics László oktatási államtitkár.
Kiemelte, hogy Magyarország történetében immár hatvanéves hagyománya van a demokratikus alapon szerveződő felsőoktatási érdekképviseletnek. A MEFESZ fogalmazta meg azoknak a követeléseknek a gerincét, melyek az 1956-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté, és az október 23-i műegyetemi tüntetés ezekkel indult útjára. Palkovics úgy látja, hogy napjainkban az egyetemen tanulók érdekeiket szabadon érvényesíthetik, és a mindenkire kiterjedő jogszabályi háttér segítségével biztonságban érezhetik magukat.
Az idén húszéves HÖOK, a magyarországi hallgatói önkormányzatok demokratikusan szerveződő és működő országos érdekképviseleti szerve kiemelkedő munkát végez a hazai felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében, valamint a szakmai programok, rendezvények szervezésében is - méltatta az államtitkár az ünnepség szervezőit. A politikus leszögezte, a kormány partnerként tekint a HÖOK-ra, amely az elmúlt két évben részese volt a felsőoktatás keretét meghatározó szervezeteknek, kifejezetten aktív a jogszabály-kezdeményezés területén, véleményt nyilvánít, elszántan küzd a hallgatói érdekek érvényesítéséért.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
