Szegeden lobbant fel először a '56 lángja, rájuk emlékeztek egyetemisták

A közemlékezet szerint a budapesti egyetemisták mozgalma indította meg 1956 októberében a kommunista hatalom és a szovjetek elleni forradalmat, ám a figyelem évről évre Szegedre is kiterjed, ahol már október 16-án megindult az egyetemisták mozgalma 60 évvel ezelőtt.

  • eduline/mti
MTI - Kelemen Zoltán Gergely

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 60. évfordulójára emlékeztek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) jubileumi tisztújító közgyűlésén szombaton Szegeden.

A szegedi egyetemisták független szervezetet hoztak létre, a MEFESZ-t. Október 23-ra az ország több egyetemének hallgatói is csatlakoztak, ezáltal válhatott a kezdeményezés egy országos szinten is hangját hallató, igazi aktív csoporttá, amely legfőbb célja az volt, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság - ahogy ők nevezték: "a nemzet agya" - olyan szervezet legyen, amely a népért, a nemzetért, a boldogabb jövőért harcol - mondta az ünnepi megemlékezésen Palkovics László oktatási államtitkár.

MTI - Kelemen Zoltán Gergely

Kiemelte, hogy Magyarország történetében immár hatvanéves hagyománya van a demokratikus alapon szerveződő felsőoktatási érdekképviseletnek. A MEFESZ fogalmazta meg azoknak a követeléseknek a gerincét, melyek az 1956-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté, és az október 23-i műegyetemi tüntetés ezekkel indult útjára. Palkovics úgy látja, hogy napjainkban az egyetemen tanulók érdekeiket szabadon érvényesíthetik, és a mindenkire kiterjedő jogszabályi háttér segítségével biztonságban érezhetik magukat.

Az idén húszéves HÖOK, a magyarországi hallgatói önkormányzatok demokratikusan szerveződő és működő országos érdekképviseleti szerve kiemelkedő munkát végez a hazai felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében, valamint a szakmai programok, rendezvények szervezésében is - méltatta az államtitkár az ünnepség szervezőit. A politikus leszögezte, a kormány partnerként tekint a HÖOK-ra, amely az elmúlt két évben részese volt a felsőoktatás keretét meghatározó szervezeteknek, kifejezetten aktív a jogszabály-kezdeményezés területén, véleményt nyilvánít, elszántan küzd a hallgatói érdekek érvényesítéséért.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.