Átlátszó: egy "hatalmi klikk" készíthette a HÖK-ös listákat

"Hatalmi klikket" alkotó hallgatói önkormányzati tisztviselők készíthették a gólyák pártszimpátiáját, származását...

  • Eduline

"Hatalmi klikket" alkotó hallgatói önkormányzati tisztviselők készíthették a gólyák pártszimpátiáját, származását, vallási nézeteit tartalmazó listákat, a hallgatói érdekképviselők és az elnökségi tagok közül sokan nem is tudtak ezekről a dokumentumokról - írja az atlatszo.hu meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a múlt héten kirobbant botrányról szóló cikksorozat első részében.

Múlt hét kedden az atv.hu írt arról, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról: a személyes adatokat, emailcímeket, telefonszámokat, képeket tartalmazó lista az interneten is elérhető volt. Az ELTE rektora vizsgálatot indított, illetve feljelentést tett az ügyben, a BTK hallgatói önkormányzatának működését pedig felfüggesztették. Erről itt olvashattok.

Az átlátszó.hu információi szerint 2011 novemberében, amikor Garbai Ádám és Diriczi Zsombor versenyzett a HÖK-elnökségért, mindkét tábor tudott a listákról. A kiélezett csata ellenére (az első választás szavazategyenlőséggel végződött, a másodikon Garbai nyert 48-43-as szavazataránnyal) nem kerültek nyilvánosságra, mivel azok magára a bölcsészkari hallgatói önkormányzatra is rossz fényt vetettek volna.

Egyetemi pletykák szerint a kampány során a dokumentumot egyes kari oktatók is megkaphatták e-mailben, sőt magasabb szinten is tudomást szerezhettek róla. Az információ terjedése azonban nehezen rekonstruálható, különösen, mivel több általuk megkérdezett egyetemi hallgató határozottan állította, hogy HÖK-választások idején nem szokatlan jelenség az e-mail fiókok feltörése. A teljes cikket az atlatszo.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.