"Hatalmi klikket" alkotó hallgatói önkormányzati tisztviselők készíthették a gólyák pártszimpátiáját, származását...
"Hatalmi klikket" alkotó hallgatói önkormányzati tisztviselők készíthették a gólyák pártszimpátiáját, származását, vallási nézeteit tartalmazó listákat, a hallgatói érdekképviselők és az elnökségi tagok közül sokan nem is tudtak ezekről a dokumentumokról - írja az atlatszo.hu meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a múlt héten kirobbant botrányról szóló cikksorozat első részében.
Múlt hét kedden az atv.hu írt arról, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról: a személyes adatokat, emailcímeket, telefonszámokat, képeket tartalmazó lista az interneten is elérhető volt. Az ELTE rektora vizsgálatot indított, illetve feljelentést tett az ügyben, a BTK hallgatói önkormányzatának működését pedig felfüggesztették. Erről itt olvashattok.
Az átlátszó.hu információi szerint 2011 novemberében, amikor Garbai Ádám és Diriczi Zsombor versenyzett a HÖK-elnökségért, mindkét tábor tudott a listákról. A kiélezett csata ellenére (az első választás szavazategyenlőséggel végződött, a másodikon Garbai nyert 48-43-as szavazataránnyal) nem kerültek nyilvánosságra, mivel azok magára a bölcsészkari hallgatói önkormányzatra is rossz fényt vetettek volna.
Egyetemi pletykák szerint a kampány során a dokumentumot egyes kari oktatók is megkaphatták e-mailben, sőt magasabb szinten is tudomást szerezhettek róla. Az információ terjedése azonban nehezen rekonstruálható, különösen, mivel több általuk megkérdezett egyetemi hallgató határozottan állította, hogy HÖK-választások idején nem szokatlan jelenség az e-mail fiókok feltörése. A teljes cikket az atlatszo.hu-n olvashatjátok el.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
