"Hatalmi klikket" alkotó hallgatói önkormányzati tisztviselők készíthették a gólyák pártszimpátiáját, származását...
"Hatalmi klikket" alkotó hallgatói önkormányzati tisztviselők készíthették a gólyák pártszimpátiáját, származását, vallási nézeteit tartalmazó listákat, a hallgatói érdekképviselők és az elnökségi tagok közül sokan nem is tudtak ezekről a dokumentumokról - írja az atlatszo.hu meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a múlt héten kirobbant botrányról szóló cikksorozat első részében.
Múlt hét kedden az atv.hu írt arról, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról: a személyes adatokat, emailcímeket, telefonszámokat, képeket tartalmazó lista az interneten is elérhető volt. Az ELTE rektora vizsgálatot indított, illetve feljelentést tett az ügyben, a BTK hallgatói önkormányzatának működését pedig felfüggesztették. Erről itt olvashattok.
Az átlátszó.hu információi szerint 2011 novemberében, amikor Garbai Ádám és Diriczi Zsombor versenyzett a HÖK-elnökségért, mindkét tábor tudott a listákról. A kiélezett csata ellenére (az első választás szavazategyenlőséggel végződött, a másodikon Garbai nyert 48-43-as szavazataránnyal) nem kerültek nyilvánosságra, mivel azok magára a bölcsészkari hallgatói önkormányzatra is rossz fényt vetettek volna.
Egyetemi pletykák szerint a kampány során a dokumentumot egyes kari oktatók is megkaphatták e-mailben, sőt magasabb szinten is tudomást szerezhettek róla. Az információ terjedése azonban nehezen rekonstruálható, különösen, mivel több általuk megkérdezett egyetemi hallgató határozottan állította, hogy HÖK-választások idején nem szokatlan jelenség az e-mail fiókok feltörése. A teljes cikket az atlatszo.hu-n olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
