Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot.
Ősztől más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat - olvasható a parlament honlapján közzétett javaslatban. Az indoklásban kiemelték, "a módosítás célja továbbá annak rögzítése, hogy csak az NKE folytathat államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást".
A Lázár János által jegyzett javaslat felidézi, hogy a kormány az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozatában egyetértett az NKE átalakításával, így szükségessé vált az egyetem működését szabályozó törvény pontosítása.
A javaslatban szerepel továbbá, hogy jövő júliustól a rendvédelmi ágazatban is bevezetik a tisztjelölti jogviszonyt - olvasható a dokumentumban.
Lázár János tavaly október 22-én jelentette be, a kormány belevág az államreformba, amelynek során tartósan meghatározza, hogy a befizetett adóért cserébe milyen szolgáltatásokra számíthatnak a választók. Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározat tavaly novemberben lépett hatályba.
Ez rögzíti, hogy a kabinet egyetért az állami humántőke reformjával. Ehhez sorolták a fegyveres szervek tagjaira vonatkozó életpályamodell bevezetését és az állami szférában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálatát, majd a közszolgálati életpályamodell bevezetését.
Az állami humántőke reformjához tartozik "az általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány" kialakítása, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé való átalakítása is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
