Átalakul a közszolgálati egyetem, itt vannak a részletek

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot.

  • MTI
MTI / Bruzák Noémi

Ősztől más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat - olvasható a parlament honlapján közzétett javaslatban. Az indoklásban kiemelték, "a módosítás célja továbbá annak rögzítése, hogy csak az NKE folytathat államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást".

A Lázár János által jegyzett javaslat felidézi, hogy a kormány az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozatában egyetértett az NKE átalakításával, így szükségessé vált az egyetem működését szabályozó törvény pontosítása.

A javaslatban szerepel továbbá, hogy jövő júliustól a rendvédelmi ágazatban is bevezetik a tisztjelölti jogviszonyt - olvasható a dokumentumban.

Lázár János tavaly október 22-én jelentette be, a kormány belevág az államreformba, amelynek során tartósan meghatározza, hogy a befizetett adóért cserébe milyen szolgáltatásokra számíthatnak a választók. Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározat tavaly novemberben lépett hatályba.

Ez rögzíti, hogy a kabinet egyetért az állami humántőke reformjával. Ehhez sorolták a fegyveres szervek tagjaira vonatkozó életpályamodell bevezetését és az állami szférában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálatát, majd a közszolgálati életpályamodell bevezetését.

Az állami humántőke reformjához tartozik "az általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány" kialakítása, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé való átalakítása is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.