"Anyu, add el a házat, tanulni akarok" - 300-an tüntettek Pécsen

A diákszervezetek korábbi követeléseinek teljesítéséért, egyben a hallgatói szerződés elemeinek alaptörvényben...

  • Eduline
MTI Fotó: Lendvai Péter

A diákszervezetek korábbi követeléseinek teljesítéséért, egyben a hallgatói szerződés elemeinek alaptörvényben tervezett rögzítése ellen demonstrált mintegy háromszáz fiatal hétfőn Pécsen.

A Középiskolai Hálózat (KiHa) által szervezett tüntetés résztvevői délután öt órakor a 48-as téren gyűltek össze, közülük többen "Minek tanulni, ha egyetemre úgysem mehetünk?", illetve "Anyu, add el a házat, tanulni akarok!" feliratú transzparenst emeltek a magasba.

A szónokok azt hangsúlyozták, hogy a kormány a február 8-ai határidő lejártáig nem teljesítette maradéktalanul a hallgatói szervezetek követeléseit, s a kormányzó erő most arra készül, hogy a "röghöz kötést" az alkotmányba foglalja.

Volt, aki azt mondta, újságírók politikai nyomásra lejárató kampányt indítottak a Hallgatói Hálózat (HaHa) ellen, de a megmozdulásokat már csak azért is folytatni kell, mert a kormány arra számít, hogy a diákság megunja és feladja a "közgondolkodást is befolyásoló" akcióit.

Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a forráskivonás a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) és azon keresztül az egész városra is komoly veszélyt jelent. Kiemelték: ha a 6500 embert foglalkoztató intézmény leépítésre kényszerül, az a vásárlóerő csökkenését, hosszú távon Pécs jövőjét fenyegeti.

A beszédek elhangzása után a demonstrálók a "Szabad egyetem!", "Az egyetem a miénk!", "Volt egy álmom: diploma!" jelszavakat skandálva a Széchenyi térre vonultak, ahol csatlakoztak hozzájuk a HaHa aktivistái, s együtt mentek a PTE Bölcsészettudományi Kar Ifjúság úti épületéhez.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.