A diákszervezetek korábbi követeléseinek teljesítéséért, egyben a hallgatói szerződés elemeinek alaptörvényben...
A diákszervezetek korábbi követeléseinek teljesítéséért, egyben a hallgatói szerződés elemeinek alaptörvényben tervezett rögzítése ellen demonstrált mintegy háromszáz fiatal hétfőn Pécsen.
A Középiskolai Hálózat (KiHa) által szervezett tüntetés résztvevői délután öt órakor a 48-as téren gyűltek össze, közülük többen "Minek tanulni, ha egyetemre úgysem mehetünk?", illetve "Anyu, add el a házat, tanulni akarok!" feliratú transzparenst emeltek a magasba.
A szónokok azt hangsúlyozták, hogy a kormány a február 8-ai határidő lejártáig nem teljesítette maradéktalanul a hallgatói szervezetek követeléseit, s a kormányzó erő most arra készül, hogy a "röghöz kötést" az alkotmányba foglalja.
Volt, aki azt mondta, újságírók politikai nyomásra lejárató kampányt indítottak a Hallgatói Hálózat (HaHa) ellen, de a megmozdulásokat már csak azért is folytatni kell, mert a kormány arra számít, hogy a diákság megunja és feladja a "közgondolkodást is befolyásoló" akcióit.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a forráskivonás a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) és azon keresztül az egész városra is komoly veszélyt jelent. Kiemelték: ha a 6500 embert foglalkoztató intézmény leépítésre kényszerül, az a vásárlóerő csökkenését, hosszú távon Pécs jövőjét fenyegeti.
A beszédek elhangzása után a demonstrálók a "Szabad egyetem!", "Az egyetem a miénk!", "Volt egy álmom: diploma!" jelszavakat skandálva a Széchenyi térre vonultak, ahol csatlakoztak hozzájuk a HaHa aktivistái, s együtt mentek a PTE Bölcsészettudományi Kar Ifjúság úti épületéhez.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
