Alaptalan a vád, hogy a magyar kormány be akarja záratni a CEU-t?

A magyar kormány nem akarja bezáratni a CEU-t - mondta ma reggel az InfoRádiónak Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

Német Zsolt a rádiónak adott interjújában azt is hozzátette, hogy a magyar kormánymegbízott már sikeres tárgyalásokat folytatott: Maryland állammal megvan a megállapodás, New York állammal is folynak, utóbbival kell megegyezni a CEU-ról.

A marylandi megállapodásnak jelentős a precedensértéke. Nem jöhetett volna létre, ha nincs politikai támogatottsága. Ha egy ügyes politikai copy-paste-tel sikerül másolni, akkor meg tudjuk találni a CEU-ra is a megoldást” - nyilatkozta.

 

Négy hónap alatt csak kétszer tárgyaltak: újabb információk a CEU-ügyről

A CEU kommunikációs munkatársa úgy tudja, hogy a törvény megszületése óta mindössze két egyeztetés zajlott New York állam és a magyar kormány között - írja az Index. A két egyeztetés közül az egyik egy telefonos, a másik pedig egy személyes találkozó volt, írja az Index.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.