Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
A Közép-európai Egyetem tanárával, az MTA tagjának számító közgazdásszal készített interjút a HVG. Csaba László szerint nem megfelelő az a kormányzati elképzelés, mely vitatja a gimnáziumi érettségi és a felsőfokú tanulmányok életútra gyakorolt hatását, miszerint szakmával is ugyanúgy lehet boldogulni. Helyette az élethosszig tartó tanulást emelte ki, vagyis bármilyen pályán az a fontos, hogy folyamatosan nyissunk az újdonságok felé. "Tanulni az tud, akit erre megtanítottak" - mondta a közgazdász.
Ehhez képest most a felsőoktatásban is azt látja, hogy a hallgatók megállnak a mesterképzés előtt. Ebben szerepet játszik a munkaerőhiány, elég a másodéves informatikus cégek általi elcsábítására gondolni, de az is, hogy magas a mesterképzések tandíja. Az ezt követő doktoranduszi képzésre is inkább a közepes hallgatók jelentkeznek, akik nem találtak maguknak munkát a képzést követően. Csaba László szerint ilyen összetett helyzet azért alakult ki, mert nincs megbecsülve a tudás Magyarországon.
Akiket a cégek tanítanak be, azok "szellemi betanított munkások" az egyetemi tanár szerint, valamint nem Parragh László elképzeléseihez kell igazítani a szakképzést sem, mert egy csomó olyan dolgot kell megtanítani a fiataloknak, ami nem is volt korábban.
Egészen bölcsődétől építené újra az oktatást, hogy a felsőoktatás szintjén az intézményeket azok szerint is differenciálni lehessen, hogy milyen piacra képzik hallgatóikat: a Corvinuson kevés a három éves alapképzés, mert csak az alapmodellek megértéséig jutnak a hallgatók, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig a számvitelt kellene erősíteni, mert ők abban lehetnek jók.
Az utóbbi gondolatmenet elvisz minket oda, hogy az azonos szakelnevezésekhez tartozó egységes képzést biztosító bolognai rendszert is megkérdőjelezhessük Csaba László nyomán. A bolognai rendszert bürokraták találták ki, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az egyetem. Mert az nem egyszerűen a tudás átadásának, hanem a generálásának a színtere. Egyáltalán az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, és a munkaadók ezt akként is értékelik, ez az egyetem teljes leértékelése.
- vallja Csaba László. Az akadémikus szerint a rendszer felszámolása lehetővé tenné különböző profilú intézmények kialakulását.
