Csaba László akadémikus szerint az egyetem leértékelése, ha három éves képzésért diplomát adnak.
A Közép-európai Egyetem tanárával, az MTA tagjának számító közgazdásszal készített interjút a HVG. Csaba László szerint nem megfelelő az a kormányzati elképzelés, mely vitatja a gimnáziumi érettségi és a felsőfokú tanulmányok életútra gyakorolt hatását, miszerint szakmával is ugyanúgy lehet boldogulni. Helyette az élethosszig tartó tanulást emelte ki, vagyis bármilyen pályán az a fontos, hogy folyamatosan nyissunk az újdonságok felé. "Tanulni az tud, akit erre megtanítottak" - mondta a közgazdász.
Ehhez képest most a felsőoktatásban is azt látja, hogy a hallgatók megállnak a mesterképzés előtt. Ebben szerepet játszik a munkaerőhiány, elég a másodéves informatikus cégek általi elcsábítására gondolni, de az is, hogy magas a mesterképzések tandíja. Az ezt követő doktoranduszi képzésre is inkább a közepes hallgatók jelentkeznek, akik nem találtak maguknak munkát a képzést követően. Csaba László szerint ilyen összetett helyzet azért alakult ki, mert nincs megbecsülve a tudás Magyarországon.
Akiket a cégek tanítanak be, azok "szellemi betanított munkások" az egyetemi tanár szerint, valamint nem Parragh László elképzeléseihez kell igazítani a szakképzést sem, mert egy csomó olyan dolgot kell megtanítani a fiataloknak, ami nem is volt korábban.
Egészen bölcsődétől építené újra az oktatást, hogy a felsőoktatás szintjén az intézményeket azok szerint is differenciálni lehessen, hogy milyen piacra képzik hallgatóikat: a Corvinuson kevés a három éves alapképzés, mert csak az alapmodellek megértéséig jutnak a hallgatók, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig a számvitelt kellene erősíteni, mert ők abban lehetnek jók.
Az utóbbi gondolatmenet elvisz minket oda, hogy az azonos szakelnevezésekhez tartozó egységes képzést biztosító bolognai rendszert is megkérdőjelezhessük Csaba László nyomán. A bolognai rendszert bürokraták találták ki, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az egyetem. Mert az nem egyszerűen a tudás átadásának, hanem a generálásának a színtere. Egyáltalán az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, és a munkaadók ezt akként is értékelik, ez az egyetem teljes leértékelése.
- vallja Csaba László. Az akadémikus szerint a rendszer felszámolása lehetővé tenné különböző profilú intézmények kialakulását.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
