Akadémikusi érvek, melyek alapján el lehetne törölni a bolognai rendszert

Csaba László akadémikus szerint az egyetem leértékelése, ha három éves képzésért diplomát adnak.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Közép-európai Egyetem tanárával, az MTA tagjának számító közgazdásszal készített interjút a HVG. Csaba László szerint nem megfelelő az a kormányzati elképzelés, mely vitatja a gimnáziumi érettségi és a felsőfokú tanulmányok életútra gyakorolt hatását, miszerint szakmával is ugyanúgy lehet boldogulni. Helyette az élethosszig tartó tanulást emelte ki, vagyis bármilyen pályán az a fontos, hogy folyamatosan nyissunk az újdonságok felé. "Tanulni az tud, akit erre megtanítottak" - mondta a közgazdász.

Ehhez képest most a felsőoktatásban is azt látja, hogy a hallgatók megállnak a mesterképzés előtt. Ebben szerepet játszik a munkaerőhiány, elég a másodéves informatikus cégek általi elcsábítására gondolni, de az is, hogy magas a mesterképzések tandíja. Az ezt követő doktoranduszi képzésre is inkább a közepes hallgatók jelentkeznek, akik nem találtak maguknak munkát a képzést követően. Csaba László szerint ilyen összetett helyzet azért alakult ki, mert nincs megbecsülve a tudás Magyarországon.

Akiket a cégek tanítanak be, azok "szellemi betanított munkások" az egyetemi tanár szerint, valamint nem Parragh László elképzeléseihez kell igazítani a szakképzést sem, mert egy csomó olyan dolgot kell megtanítani a fiataloknak, ami nem is volt korábban.

Egészen bölcsődétől építené újra az oktatást, hogy a felsőoktatás szintjén az intézményeket azok szerint is differenciálni lehessen, hogy milyen piacra képzik hallgatóikat: a Corvinuson kevés a három éves alapképzés, mert csak az alapmodellek megértéséig jutnak a hallgatók, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig a számvitelt kellene erősíteni, mert ők abban lehetnek jók.

Az utóbbi gondolatmenet elvisz minket oda, hogy az azonos szakelnevezésekhez tartozó egységes képzést biztosító bolognai rendszert is megkérdőjelezhessük Csaba László nyomán. A bolognai rendszert bürokraták találták ki, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az egyetem. Mert az nem egyszerűen a tudás átadásának, hanem a generálásának a színtere. Egyáltalán az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, és a munkaadók ezt akként is értékelik, ez az egyetem teljes leértékelése.

- vallja Csaba László. Az akadémikus szerint a rendszer felszámolása lehetővé tenné különböző profilú intézmények kialakulását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.