Akadémikusi érvek, melyek alapján el lehetne törölni a bolognai rendszert

Csaba László akadémikus szerint az egyetem leértékelése, ha három éves képzésért diplomát adnak.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Közép-európai Egyetem tanárával, az MTA tagjának számító közgazdásszal készített interjút a HVG. Csaba László szerint nem megfelelő az a kormányzati elképzelés, mely vitatja a gimnáziumi érettségi és a felsőfokú tanulmányok életútra gyakorolt hatását, miszerint szakmával is ugyanúgy lehet boldogulni. Helyette az élethosszig tartó tanulást emelte ki, vagyis bármilyen pályán az a fontos, hogy folyamatosan nyissunk az újdonságok felé. "Tanulni az tud, akit erre megtanítottak" - mondta a közgazdász.

Ehhez képest most a felsőoktatásban is azt látja, hogy a hallgatók megállnak a mesterképzés előtt. Ebben szerepet játszik a munkaerőhiány, elég a másodéves informatikus cégek általi elcsábítására gondolni, de az is, hogy magas a mesterképzések tandíja. Az ezt követő doktoranduszi képzésre is inkább a közepes hallgatók jelentkeznek, akik nem találtak maguknak munkát a képzést követően. Csaba László szerint ilyen összetett helyzet azért alakult ki, mert nincs megbecsülve a tudás Magyarországon.

Akiket a cégek tanítanak be, azok "szellemi betanított munkások" az egyetemi tanár szerint, valamint nem Parragh László elképzeléseihez kell igazítani a szakképzést sem, mert egy csomó olyan dolgot kell megtanítani a fiataloknak, ami nem is volt korábban.

Egészen bölcsődétől építené újra az oktatást, hogy a felsőoktatás szintjén az intézményeket azok szerint is differenciálni lehessen, hogy milyen piacra képzik hallgatóikat: a Corvinuson kevés a három éves alapképzés, mert csak az alapmodellek megértéséig jutnak a hallgatók, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig a számvitelt kellene erősíteni, mert ők abban lehetnek jók.

Az utóbbi gondolatmenet elvisz minket oda, hogy az azonos szakelnevezésekhez tartozó egységes képzést biztosító bolognai rendszert is megkérdőjelezhessük Csaba László nyomán. A bolognai rendszert bürokraták találták ki, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az egyetem. Mert az nem egyszerűen a tudás átadásának, hanem a generálásának a színtere. Egyáltalán az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, és a munkaadók ezt akként is értékelik, ez az egyetem teljes leértékelése.

- vallja Csaba László. Az akadémikus szerint a rendszer felszámolása lehetővé tenné különböző profilú intézmények kialakulását.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.