A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a...
Az ilyen akadémiai címmel rendelkező oktatók száma jól jellemzi az egyes egyetemek, karok kutatási színvonalát, elkötelezettségét. Az eredmények megerősítik az abszolút listákon tapasztalható tendenciát: a felsőoktatási kutatási kapacitás a tradicionális tudományegyetemeken, illetve kutatóegyetemeken összpontosul.
Közülük is kiemelkednek az intézményi rangsor első négy helyén található egyetemek, amelyek mindegyikét 100 főnél több akadémiai doktor neve fémjelzi, sorrendben: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Közel 100 akadémiai doktorával szintén a top listához sorolható még a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is.
Rangsor az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma alapján (top 20)
| Rang | Intézmény | MTA összesen | MTA rendes tag | MTA levelező tagja | MTA doktora |
| 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | 171 | 12 | 9 | 150 |
| 2. | Szegedi Tudományegyetem | 149 | 9 | 1 | 139 |
| 3. | Debreceni Egyetem | 135 | 8 | 6 | 121 |
| 4. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 118 | 19 | 4 | 95 |
| 5. | Pécsi Tudományegyetem | 96 | 5 | 1 | 90 |
| 6. | Semmelweis Egyetem | 93 | 5 | 4 | 84 |
| 7. | Budapesti Corvinus Egyetem | 34 | 0 | 2 | 32 |
| 7. | Szent István Egyetem | 34 | 3 | 1 | 30 |
| 9. | Pannon Egyetem | 33 | 1 | 1 | 31 |
| 10. | Miskolci Egyetem | 31 | 0 | 1 | 30 |
| 11. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem | 24 | 6 | 0 | 18 |
| 12. | Nyugat-magyarországi Egyetem | 22 | 1 | 1 | 20 |
| 13. | Széchenyi István Egyetem | 14 | 1 | 0 | 13 |
| 14. | Eszterházy Károly Főiskola | 11 | 0 | 0 | 11 |
| 15. | Nemzeti Közszolgálati Egyetem | 10 | 1 | 0 | 9 |
| 16. | Kaposvári Egyetem | 8 | 1 | 0 | 7 |
| 16. | Óbudai Egyetem | 8 | 0 | 0 | 8 |
| 16. | Kodolányi János Főiskola | 8 | 0 | 0 | 8 |
| 19. | Nyíregyházi Főiskola | 7 | 0 | 0 | 7 |
| 20. | Károli Gáspár Református Egyetem | 6 | 1 | 0 | 5 |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
