Tudományos toplista: itt a rangsor első 20 helyezettje

A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a...

  • HVG

Az MTA. Fontos, hány egyetemi oktató szerez akadémiai címet
Túry Gergely

A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a mesterképzésben is szorgalmazzák a kutatás jelenlétét. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia önálló, egyetemektől független tudományos címet ad ki, az MTA doktora az a kutató lehet, aki tudományos fokozata (korábban kandidátus, ma PhD) megszerzése után további kutatásokkal, nemzetközi szintű publikációkkal rendelkezik, és akadémiai doktori értekezését nyilvánosan megvédi. Az MTA tagjait pedig az akadémiai doktorok közül választják az akadémikusok.

Az ilyen akadémiai címmel rendelkező oktatók száma jól jellemzi az egyes egyetemek, karok kutatási színvonalát, elkötelezettségét. Az eredmények megerősítik az abszolút listákon tapasztalható tendenciát: a felsőoktatási kutatási kapacitás a tradicionális tudományegyetemeken, illetve kutatóegyetemeken összpontosul.

Közülük is kiemelkednek az intézményi rangsor első négy helyén található egyetemek, amelyek mindegyikét 100 főnél több akadémiai doktor neve fémjelzi, sorrendben: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Közel 100 akadémiai doktorával szintén a top listához sorolható még a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is.

Rangsor az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma alapján (top 20)

RangIntézményMTA összesenMTA rendes tagMTA levelező tagjaMTA doktora
1.Eötvös Loránd Tudományegyetem171129150
2.Szegedi Tudományegyetem14991139
3.Debreceni Egyetem13586121
4.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem11819495
5.Pécsi Tudományegyetem965190
6.Semmelweis Egyetem935484
7.Budapesti Corvinus Egyetem340232
7.Szent István Egyetem343130
9.Pannon Egyetem331131
10.Miskolci Egyetem310130
11.Pázmány Péter Katolikus Egyetem246018
12.Nyugat-magyarországi Egyetem221120
13.Széchenyi István Egyetem141013
14.Eszterházy Károly Főiskola110011
15.Nemzeti Közszolgálati Egyetem10109
16.Kaposvári Egyetem8107
16.Óbudai Egyetem8008
16.Kodolányi János Főiskola8008
19.Nyíregyházi Főiskola7007
20.Károli Gáspár Református Egyetem6105
Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.