Tudományos toplista: itt a rangsor első 20 helyezettje

A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a...

  • HVG

Az MTA. Fontos, hány egyetemi oktató szerez akadémiai címet
Túry Gergely

A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a mesterképzésben is szorgalmazzák a kutatás jelenlétét. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia önálló, egyetemektől független tudományos címet ad ki, az MTA doktora az a kutató lehet, aki tudományos fokozata (korábban kandidátus, ma PhD) megszerzése után további kutatásokkal, nemzetközi szintű publikációkkal rendelkezik, és akadémiai doktori értekezését nyilvánosan megvédi. Az MTA tagjait pedig az akadémiai doktorok közül választják az akadémikusok.

Az ilyen akadémiai címmel rendelkező oktatók száma jól jellemzi az egyes egyetemek, karok kutatási színvonalát, elkötelezettségét. Az eredmények megerősítik az abszolút listákon tapasztalható tendenciát: a felsőoktatási kutatási kapacitás a tradicionális tudományegyetemeken, illetve kutatóegyetemeken összpontosul.

Közülük is kiemelkednek az intézményi rangsor első négy helyén található egyetemek, amelyek mindegyikét 100 főnél több akadémiai doktor neve fémjelzi, sorrendben: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Közel 100 akadémiai doktorával szintén a top listához sorolható még a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is.

Rangsor az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma alapján (top 20)

RangIntézményMTA összesenMTA rendes tagMTA levelező tagjaMTA doktora
1.Eötvös Loránd Tudományegyetem171129150
2.Szegedi Tudományegyetem14991139
3.Debreceni Egyetem13586121
4.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem11819495
5.Pécsi Tudományegyetem965190
6.Semmelweis Egyetem935484
7.Budapesti Corvinus Egyetem340232
7.Szent István Egyetem343130
9.Pannon Egyetem331131
10.Miskolci Egyetem310130
11.Pázmány Péter Katolikus Egyetem246018
12.Nyugat-magyarországi Egyetem221120
13.Széchenyi István Egyetem141013
14.Eszterházy Károly Főiskola110011
15.Nemzeti Közszolgálati Egyetem10109
16.Kaposvári Egyetem8107
16.Óbudai Egyetem8008
16.Kodolányi János Főiskola8008
19.Nyíregyházi Főiskola7007
20.Károli Gáspár Református Egyetem6105
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.