Tudományos toplista: itt a rangsor első 20 helyezettje

A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a...

Az MTA. Fontos, hány egyetemi oktató szerez akadémiai címet

Túry Gergely

A tudományos elit közreműködése a felsőoktatásban egyre fontosabbá válik – az Európai Unió egyetemein már a mesterképzésben is szorgalmazzák a kutatás jelenlétét. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia önálló, egyetemektől független tudományos címet ad ki, az MTA doktora az a kutató lehet, aki tudományos fokozata (korábban kandidátus, ma PhD) megszerzése után további kutatásokkal, nemzetközi szintű publikációkkal rendelkezik, és akadémiai doktori értekezését nyilvánosan megvédi. Az MTA tagjait pedig az akadémiai doktorok közül választják az akadémikusok.

Az ilyen akadémiai címmel rendelkező oktatók száma jól jellemzi az egyes egyetemek, karok kutatási színvonalát, elkötelezettségét. Az eredmények megerősítik az abszolút listákon tapasztalható tendenciát: a felsőoktatási kutatási kapacitás a tradicionális tudományegyetemeken, illetve kutatóegyetemeken összpontosul.

Közülük is kiemelkednek az intézményi rangsor első négy helyén található egyetemek, amelyek mindegyikét 100 főnél több akadémiai doktor neve fémjelzi, sorrendben: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Közel 100 akadémiai doktorával szintén a top listához sorolható még a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is.

Rangsor az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma alapján (top 20)

Rang	Intézmény	MTA összesen	MTA rendes tag	MTA levelező tagja	MTA doktora
1.	Eötvös Loránd Tudományegyetem	171	12	9	150
2.	Szegedi Tudományegyetem	149	9	1	139
3.	Debreceni Egyetem	135	8	6	121
4.	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	118	19	4	95
5.	Pécsi Tudományegyetem	96	5	1	90
6.	Semmelweis Egyetem	93	5	4	84
7.	Budapesti Corvinus Egyetem	34	0	2	32
7.	Szent István Egyetem	34	3	1	30
9.	Pannon Egyetem	33	1	1	31
10.	Miskolci Egyetem	31	0	1	30
11.	Pázmány Péter Katolikus Egyetem	24	6	0	18
12.	Nyugat-magyarországi Egyetem	22	1	1	20
13.	Széchenyi István Egyetem	14	1	0	13
14.	Eszterházy Károly Főiskola	11	0	0	11
15.	Nemzeti Közszolgálati Egyetem	10	1	0	9
16.	Kaposvári Egyetem	8	1	0	7
16.	Óbudai Egyetem	8	0	0	8
16.	Kodolányi János Főiskola	8	0	0	8
19.	Nyíregyházi Főiskola	7	0	0	7
20.	Károli Gáspár Református Egyetem	6	1	0	5

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.