Agyontapostak egy nőt a felvételizők az egyik dél-afrikai egyetemen

Tömegpánik tört ki a johannesburgi egyetemre jelentkező diákok között; egy asszonyt agyontapostak, húszan pedig...

  • MTI

Tömegpánik tört ki a johannesburgi egyetemre jelentkező diákok között; egy asszonyt agyontapostak, húszan pedig megsérültek.

Az oktatási intézmény kapuja előtt a pótfelvételi időszak végének közeledtével sok ezres tömeg gyűlt össze, sokan sátrat vertek és napokig álltak a több kilométeres sorban, hogy beadják kérelmüket a 800 szabad hely egyikére. Az intézmény tájékoztatása szerint a tragédiát az okozta, hogy a jelentkezők tolakodni kezdtek a kapu előtt. A halálos áldozat az egyik diák édesanyja volt.

Habár jelentkezési időszakot a pótfelvételire hetekkel ezelőtt megnyitották, sokan csak a múlt héten kapták kézhez érettségi bizonyítványukat továbbtanulásra feljogosító jegyekkel. A tragédiához az is hozzájárult, hogy a rengeteg szegény, internet-hozzáféréssel nem rendelkező fiatal csak személyesen tudta beadni felvételi kérelmét.

Az eset rávilágított a dél-afrikai oktatási rendszer hiányosságaira, valamint az ország társadalmi problémáira is. A munkanélküliek aránya a fiatalok körében eléri az 50 százalékot, a diplomával nem rendelkezők elhelyezkedési lehetőségei pedig igen szűkösek. "A diákok kétségbeesése vezetett a pánikhoz, mivel az egyetemi felvételit tekintik az egyetlen esélyüknek a boldogulásra" - mutatott rá Ruskana Osman, a Wittwatersrand Egyetem oktatója.

A gondok mértékét szemlélteti, hogy a Johannesburgi Egyetem által kínált 800 helyre a tragédia bekövetkeztéig 4-6 ezren jelentkeztek.

A szerencsétlenség  napokkal azután történt, hogy a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus párt a megalapításának századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tanulási lehetőségek kiszélesítését ígérte. Habár a Dél-Afrikai Köztársaság  költségvetésének egyötödét költi oktatásra, a rendszer minősége és hatásfoka rendkívül alacsony, az ország iskolái rendre a globális összehasonlító-listák alsó soraiban szerepelnek.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.