Aggasztja az Európai Bizottságot a lex CEU

Mélységesen aggasztja az Európai Bizottságot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely sokak szerint bezárással...

  • MTI

Mélységesen aggasztja az Európai Bizottságot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU) - közölte szerdán Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos.

Mélységesen aggaszt a magyar felsőoktatási törvény előző napi módosítása, amely közvetlenül szemben állhat a tudományos kutatás szabadságával és a nyitottság közös értékeivel.

Mint írta, Magyarországnak az Európai Unió tagjaként fenn kell tartania a közös értékeket, márpedig félő, hogy a változtatás "kellemetlen precedenst" teremt az egyetemi autonómia szempontjából Magyarországon.

Carlos Moedas arról számolt be, hogy az utóbbi napokban számos levelet kapott az üggyel kapcsolatban: diákok, professzorok osztották meg vele az aggodalmaikat. Az uniós biztos méltatta a budapesti CEU tudományos teljesítményét és magyarországi beágyazottságát, rámutatva, hogy az intézménynek rendkívül fontos szerepe van a magyar akadémiai életben. Úgy fogalmazott, hogy a Közép-európai Egyetem "kitűnő hírnevét" az is jelzi, hogy számos Nobel-díjas és egyéb tudományos kiválóság állt ki mellette Magyarországon és a világban egyaránt.

Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tudományos és az akadémiai szabadság korlátozásától, továbbá ne rombolják a magyar egyetemek hírnevét és kapcsolatait az uniós partnerekkel.

- írta Moedas, hozzátéve, hogy közleményét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke is támogatásáról biztosította.

Leszögezte, az Európai Bizottság alaposan meg fogja vizsgálni a szóban forgó törvénymódosítást, hogy az összhangban áll-e az uniós joggal.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.