Adósságspirálba löki az egyetemistákat az új diákhitel?

A felvételi keretszámok kihirdetése után nyilvánvalóvá vált, hogy több egyetemi és főiskolai képzés is „kvázi...

  • Eduline
Stiller Ákos

A felvételi keretszámok kihirdetése után nyilvánvalóvá vált, hogy több egyetemi és főiskolai képzés is „kvázi tandíjkötelessé” válik, mert a kormány nem hajlandó finanszírozni több szakterületet. Ilyen például a gazdasági és jogi képzés is, ahol a 250 és 100 fős állami támogatásos limit eltörpül a jelentkezők arányához képest - olvasható az Egyenlítő blogon. Az új diákhitelről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A hallgatók egy jelentős hányada kénytelen lesz az új rendszerben a Diákhitel Központhoz fordulni. A tehetséges diákok már fiatal éveikben eladósodnak, és többmilliós adóssághalommal kezdik meg a nagybetűs életet. Mivel a két diákhitel párhuzamosan is felvehető, az Egyenlítő bloggerei szerint a jövőben emiatt sokan adósságspirálba kerülhetnek. Nem a legokosabb megoldás egy amúgy is adósságproblémákkal küszködő országban arra kényszeríteni a diákokat, hogy már tizenévesen hitelt vegyenek fel. A teljes posztot az Egyenlítő blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.