Újabb rangsort hozott nyilvánosságra a Times Higher Education (THE), ezúttal a világ legjobb egyetemvárosainak listáját állították össze - túl sok szempontot nem vettek figyelembe, egész egyszerűen megnézték, hogy az adott városból hány felsőoktatási intézmény került fel a lap négyszázas felsőoktatási rangsorára.
1. London
Kilenc londoni egyetem került fel a Times Higher Education négyszázas listájára, ráadásul a városban tanuló 400 ezer hallgató negyede külföldi.
2. Boston
A THE négyszázas rangsorának hét bostoni egyetem oktatói és hallgatóik örülhettek - Massachusetts állam fővárosa elsősorban a Harvardnak és a Massachusetts Institute of Technologynak (MIT) köszönheti helyezését.
3. Hongkong
A hongkongi egyetemek közül sem könnyű választani: hat intézmény szerepel a THE felsőoktatási rangsorában, a legjobb eredményt - a 43. helyet - a University of Hong Kong szerezte.
4. Párizs
A francia főváros is felkerült a THE ötös listájára - a világ négyszáz legjobb egyeteme közül hat párizsi, ráadásul az Université Pierre et Marie Curie, az École Polytechnique és az École Normale Supérieure a száz legjobb közé jutott. Persze nem csak emiatt érdemes itt egyetemre járni, a város 470 parkja tökéletes hely a tanuláshoz.
5. New York
Öt vezető egyetem, a Times Square, a The Metropolitan Museum of Art, a Central Park - a THE szerkesztői szerint ezért (is) érdemes New Yorkban tanulni. A New York University és a Columbia a felsőoktatási világrangsor top negyvenes listájára is felkerült. A teljes egyetemvárosi rangsort itt nézhetitek meg, a THE felsőoktatási rangsoráról pedig itt olvashattok.
| A világ legjobb egyetemvárosai - a Quacquarelli Symonds (QS) szerint |
| Párizsban a legjobb diáknak lenni az ötven legkiválóbb egyetemi város rangsora szerint. A francia főváros Londont nem sokkal megelőzve másodszor került a legjobb felsőoktatási intézmények évente közzétett listáját - QS University Rankings - is összeállító csapat szerdán megjelent összesítésének élére. A rangsorról itt olvashattok. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
