A világ öt legjobb egyetemvárosa - itt az újabb rangsor

Újabb rangsort hozott nyilvánosságra a Times Higher Education (THE), ezúttal a világ legjobb egyetemvárosainak listáját állították össze - túl sok szempontot nem vettek figyelembe, egész egyszerűen megnézték, hogy az adott városból hány felsőoktatási intézmény került fel a lap négyszázas felsőoktatási rangsorára.

  • Eduline

1. London

Kilenc londoni egyetem került fel a Times Higher Education négyszázas listájára, ráadásul a városban tanuló 400 ezer hallgató negyede külföldi.

Wikipedia

2. Boston

A THE négyszázas rangsorának hét bostoni egyetem oktatói és hallgatóik örülhettek - Massachusetts állam fővárosa elsősorban a Harvardnak és a Massachusetts Institute of Technologynak (MIT) köszönheti helyezését.

3. Hongkong

A hongkongi egyetemek közül sem könnyű választani: hat intézmény szerepel a THE felsőoktatási rangsorában, a legjobb eredményt - a 43. helyet - a University of Hong Kong szerezte.

Wikipedia

4. Párizs

A francia főváros is felkerült a THE ötös listájára - a világ négyszáz legjobb egyeteme közül hat párizsi, ráadásul az Université Pierre et Marie Curie, az École Polytechnique és az École Normale Supérieure a száz legjobb közé jutott. Persze nem csak emiatt érdemes itt egyetemre járni, a város 470 parkja tökéletes hely a tanuláshoz.

5. New York

Öt vezető egyetem, a Times Square, a The Metropolitan Museum of Art, a Central Park - a THE szerkesztői szerint ezért (is) érdemes New Yorkban tanulni. A New York University és a Columbia a felsőoktatási világrangsor top negyvenes listájára is felkerült. A teljes egyetemvárosi rangsort itt nézhetitek meg, a THE felsőoktatási rangsoráról pedig itt olvashattok.

A világ legjobb egyetemvárosai - a Quacquarelli Symonds (QS) szerint
Párizsban a legjobb diáknak lenni az ötven legkiválóbb egyetemi város rangsora szerint. A francia főváros Londont nem sokkal megelőzve másodszor került a legjobb felsőoktatási intézmények évente közzétett listáját - QS University Rankings - is összeállító csapat szerdán megjelent összesítésének élére. A rangsorról itt olvashattok.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.