A magán és alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói és rektorai szerint irreálisan rövid időt kaptak az új...
A magán és alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói és rektorai szerint irreálisan rövid időt kaptak az új felsőoktatási törvénytervezet véleményezésére. A Magán, illetve Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégium Egyesülete közleményében ismételten arra kérte a döntéshozókat: a tervezett új felsőoktatási törvény a minőségi követelményeket, működési lehetőségeket, a felvételi eljárást, a finanszírozást és az akkreditációt tekintve továbbra is az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve alapján kezelje az állami, az egyházi és a magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézményeket.
Elvárásaik között fogalmazták meg, hogy a képzési szerkezet beszűkítésével ne korlátozzák intézményeik fejlődési lehetőségeit, "ne tegyék tönkre eddig elért eredményeiket", nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolataikat, ne kényszerítsék őket teljesen indokolatlanul a saját erőforrásaikból létrehozott és fenntartott infrastruktúra és munkahelyek leépítésére.
"Ne kényszerítsék az intézményeket olyan szükségtelen és irracionális szervezeti változtatásokra (kari tagozódás), amelyek a minőségi felsőoktatás megteremtéséhez semmilyen szempontból nem járulnak hozzá, ugyanakkor nemcsak a magán vagy az egyházi intézmények fenntartói számára, hanem a magyar állam számára is felesleges többletkiadással járhatnak" - írták.
Mint hozzátették: károsnak tartják a magyar felsőoktatás minőségének fejlődése és nemzetközi versenyképessége szempontjából az állam által fenntartott intézményrendszer belső szervezeti mobilitásának megtiltását, a verseny lehetőségének megszüntetését. Az új felsőoktatási törvény tervezete október 18-án jelent meg a kormany.hu portálon, és október 23-ig várták a véleményeket.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
