A magán és alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói és rektorai szerint irreálisan rövid időt kaptak az új...
A magán és alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói és rektorai szerint irreálisan rövid időt kaptak az új felsőoktatási törvénytervezet véleményezésére. A Magán, illetve Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégium Egyesülete közleményében ismételten arra kérte a döntéshozókat: a tervezett új felsőoktatási törvény a minőségi követelményeket, működési lehetőségeket, a felvételi eljárást, a finanszírozást és az akkreditációt tekintve továbbra is az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve alapján kezelje az állami, az egyházi és a magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézményeket.
Elvárásaik között fogalmazták meg, hogy a képzési szerkezet beszűkítésével ne korlátozzák intézményeik fejlődési lehetőségeit, "ne tegyék tönkre eddig elért eredményeiket", nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolataikat, ne kényszerítsék őket teljesen indokolatlanul a saját erőforrásaikból létrehozott és fenntartott infrastruktúra és munkahelyek leépítésére.
"Ne kényszerítsék az intézményeket olyan szükségtelen és irracionális szervezeti változtatásokra (kari tagozódás), amelyek a minőségi felsőoktatás megteremtéséhez semmilyen szempontból nem járulnak hozzá, ugyanakkor nemcsak a magán vagy az egyházi intézmények fenntartói számára, hanem a magyar állam számára is felesleges többletkiadással járhatnak" - írták.
Mint hozzátették: károsnak tartják a magyar felsőoktatás minőségének fejlődése és nemzetközi versenyképessége szempontjából az állam által fenntartott intézményrendszer belső szervezeti mobilitásának megtiltását, a verseny lehetőségének megszüntetését. Az új felsőoktatási törvény tervezete október 18-án jelent meg a kormany.hu portálon, és október 23-ig várták a véleményeket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
