A magán és alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói és rektorai szerint irreálisan rövid időt kaptak az új...
A magán és alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói és rektorai szerint irreálisan rövid időt kaptak az új felsőoktatási törvénytervezet véleményezésére. A Magán, illetve Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégium Egyesülete közleményében ismételten arra kérte a döntéshozókat: a tervezett új felsőoktatási törvény a minőségi követelményeket, működési lehetőségeket, a felvételi eljárást, a finanszírozást és az akkreditációt tekintve továbbra is az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve alapján kezelje az állami, az egyházi és a magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézményeket.
Elvárásaik között fogalmazták meg, hogy a képzési szerkezet beszűkítésével ne korlátozzák intézményeik fejlődési lehetőségeit, "ne tegyék tönkre eddig elért eredményeiket", nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolataikat, ne kényszerítsék őket teljesen indokolatlanul a saját erőforrásaikból létrehozott és fenntartott infrastruktúra és munkahelyek leépítésére.
"Ne kényszerítsék az intézményeket olyan szükségtelen és irracionális szervezeti változtatásokra (kari tagozódás), amelyek a minőségi felsőoktatás megteremtéséhez semmilyen szempontból nem járulnak hozzá, ugyanakkor nemcsak a magán vagy az egyházi intézmények fenntartói számára, hanem a magyar állam számára is felesleges többletkiadással járhatnak" - írták.
Mint hozzátették: károsnak tartják a magyar felsőoktatás minőségének fejlődése és nemzetközi versenyképessége szempontjából az állam által fenntartott intézményrendszer belső szervezeti mobilitásának megtiltását, a verseny lehetőségének megszüntetését. Az új felsőoktatási törvény tervezete október 18-án jelent meg a kormany.hu portálon, és október 23-ig várták a véleményeket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
