Párizsban a legjobb egyetemistának lenni, Budapest nem kerül a top 50-be

Párizs vezeti a diákvárosok listáját London, Boston és Melbourne előtt a QS (Quacquarelli Symonds Ltd) brit cég...

  • MTI
Párizs lett az első a QS rangsorában
Wikipedia

Párizs vezeti a diákvárosok listáját London, Boston és Melbourne előtt a QS (Quacquarelli Symonds Ltd) brit cég felmérése szerint. Párizs 421 pontot ért el, London 405, Boston 399, Melbourne 398, Bécs 389 ponttal szerepel az egyetemek osztályozására szakosodott cég értékelésében.

A klasszikus egyetemi listákon, ide értve a QS felmérését is, az amerikai és a brit felsőoktatási intézmények hagyományosan nagy előnyt élveznek, ám a QS 2012-es értékelésének első 15 kiemeltje között hét az európai szárazföldön található (Párizs mellett Bécs, Zürich, Berlin, Barcelona, München és Lyon).

Míg a megszokott osztályozások főleg a kutatás minőségére alapozódnak, a városok listáját négy kritérium alapján állítják össze: a diákok száma - beleértve a külföldi hallgatókat is -, az élet minősége, a munkáltatóknak a diplomásokról véleménye, végül az iskolai tanulmányok és a diákélet költsége (vagy "elérhetősége") alapján.

"Párizs megelőzi Londont az elérhetőség, az életminőség és egyetemeinek a nemzetközi munkaadók körében élvezett híre alapján. 16 olyan felsőoktatási intézménnyel, amely a top 500 listán szerepel, Párizsnak több magas értékelésű egyeteme van, mint bármely más városnak" - mutatott rá közleményében a QS.

"A meglepetést az általában rosszul helyezett kontinentális Európa teljesítménye jelenti, amely ebben az esetben az angolszász országoknál egyenlőbb és kevésbé szelektív lehetőségeket nyújtó európai oktatási rendszerek előnyeit aknázza ki" - mondta az AFP-nek Danny Byrne, a Q5 topuniversities.com nevű portáljának illetékese.

"A francia egyetemi világ hosszú időn át nagyon töredezett volt, ez tükröződött a rólunk szóló értékelésekben" - mondta az AFP-nek Edouard Husson, a párizsi egyetemek alkancellárja, a francia fővárosi felsőoktatás felelőse. "Amikor azonban összeadják az egyetemek számát, Párizs kerül az élre, és akkor már előnyére válik, hogy a beiratkozási költségek szerények" - fűzte hozzá.

Franciaországban az állami egyetemeken a tandíj 177 euró az alapszinten (licence) és 245 euró a master fokozaton. Ez semmiség az angliai tandíjhoz képest, amely 3-4000 euró az alapszinten és akár a 10 ezer eurót is elérheti a master fokozaton. Párizs, Bécs, Zürich és Berlin átlagosan évi ezer dolláros tandíjat kér, míg az Egyesült Államokban 30 ezer dollár az átlag.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.