Párizs vezeti a diákvárosok listáját London, Boston és Melbourne előtt a QS (Quacquarelli Symonds Ltd) brit cég...
Párizs vezeti a diákvárosok listáját London, Boston és Melbourne előtt a QS (Quacquarelli Symonds Ltd) brit cég felmérése szerint. Párizs 421 pontot ért el, London 405, Boston 399, Melbourne 398, Bécs 389 ponttal szerepel az egyetemek osztályozására szakosodott cég értékelésében.
A klasszikus egyetemi listákon, ide értve a QS felmérését is, az amerikai és a brit felsőoktatási intézmények hagyományosan nagy előnyt élveznek, ám a QS 2012-es értékelésének első 15 kiemeltje között hét az európai szárazföldön található (Párizs mellett Bécs, Zürich, Berlin, Barcelona, München és Lyon).
Míg a megszokott osztályozások főleg a kutatás minőségére alapozódnak, a városok listáját négy kritérium alapján állítják össze: a diákok száma - beleértve a külföldi hallgatókat is -, az élet minősége, a munkáltatóknak a diplomásokról véleménye, végül az iskolai tanulmányok és a diákélet költsége (vagy "elérhetősége") alapján.
"Párizs megelőzi Londont az elérhetőség, az életminőség és egyetemeinek a nemzetközi munkaadók körében élvezett híre alapján. 16 olyan felsőoktatási intézménnyel, amely a top 500 listán szerepel, Párizsnak több magas értékelésű egyeteme van, mint bármely más városnak" - mutatott rá közleményében a QS.
"A meglepetést az általában rosszul helyezett kontinentális Európa teljesítménye jelenti, amely ebben az esetben az angolszász országoknál egyenlőbb és kevésbé szelektív lehetőségeket nyújtó európai oktatási rendszerek előnyeit aknázza ki" - mondta az AFP-nek Danny Byrne, a Q5 topuniversities.com nevű portáljának illetékese.
"A francia egyetemi világ hosszú időn át nagyon töredezett volt, ez tükröződött a rólunk szóló értékelésekben" - mondta az AFP-nek Edouard Husson, a párizsi egyetemek alkancellárja, a francia fővárosi felsőoktatás felelőse. "Amikor azonban összeadják az egyetemek számát, Párizs kerül az élre, és akkor már előnyére válik, hogy a beiratkozási költségek szerények" - fűzte hozzá.
Franciaországban az állami egyetemeken a tandíj 177 euró az alapszinten (licence) és 245 euró a master fokozaton. Ez semmiség az angliai tandíjhoz képest, amely 3-4000 euró az alapszinten és akár a 10 ezer eurót is elérheti a master fokozaton. Párizs, Bécs, Zürich és Berlin átlagosan évi ezer dolláros tandíjat kér, míg az Egyesült Államokban 30 ezer dollár az átlag.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
