A Magyar Rektori Konferencia szerint jelentősen át kell dolgozni a felsőoktatási törvény tervezetét, az jelenlegi...
A Magyar Rektori Konferencia szerint jelentősen át kell dolgozni a felsőoktatási törvény tervezetét, az jelenlegi állapotában nem kínál megoldást a felsőoktatás valódi problémáira. A testület közleménye szerint a javaslatban meghatározott célok között ugyan a kormánnyal közösen meghatározott célkitűzések szerepelnek, ám az azokra adott válaszok egy része éppen a kívánttal ellentétes hatást váltana ki.
Úgy vélik, a tervezet sem a tudományegyetemeknek, sem a főiskoláknak nem biztosítja a fejlődés lehetőségét: előbbiek számára nem garantálja a kiemelkedő teljesítmény támogatását, utóbbiakat pedig egyenesen elzárja a fejlődés lehetőségétől azzal, hogy a mesterképzésből kizárja őket.
A közleményben kiemelik azt is, hogy noha a törvénytervezet bevezetője hivatkozik az európai egyetemek Magna Chartájára - mely deklarálja, hogy a felsőoktatás csak akkor tudja teljesíteni küldetését, ha az intézmények számára garantált a teljes körű autonómia -, a szöveg részletes elemzése nyilvánvalóvá teszi, hogy az intézmények mozgástere rendkívül korlátozott lenne, meghatározó kérdésekben valódi döntési kompetenciájuk megszűnne.
"Megállapítható, hogy a tervezet eredménye egy központilag közvetlenül irányított, a felsőoktatás tartalmi kereteit és mindennapi működését rendeleti úton szabályozó rendszer létrehozása lenne" - áll a Magyar Rektori Konferencia közleményében.
Sérelmezik az intézményvezetők azt is, hogy a felsőoktatás működési kereteit valójában nem a törvény, hanem rendeletek határoznák meg, amelyek tartalma egyelőre nem ismert. "A rendeletek jó részének a törvényben lenne a helye. Összességében megállapítható, hogy a rendeletek részleteinek ismerete nélkül lényegi kérdésekről nem lehet társadalmi vitát folytatni. Úgy tűnik, hogy lényegében minden olyan kérdéskör ide került, amelyik a korábbi verziókban kritika vagy ellenvélemény tárgya volt" - szögezik le a közleményben.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
