A hökösök fizetésének maximalizálására készül a HÖOK

A néhány ezer forinttól a több százezres fizetésig is eljuthatnak napjainkban a hallgatói önkormányzatok tagjai.

  • Eduline
Stiller Ákos

Egyes felsőoktatási intézményekben az elvégzett munkához képest alacsony, máshol rendkívül magasak a hökösök fizetései. Az Eduline tudomása szerint az egyik legnagyobb egyetem hallgatói önkormányzatánál az EHÖK elnökének hivatalos fizetése meghaladja a 300 ezer forintot havonta - a közvetlen teendőihez társul a hallgatói alapítványok és cégek átlátható irányítása is, így méltányos összeg is lehet.

Más közepes vagy kisebb vidéki intézményekben alacsony fizetésért segítik társaikat a hökösök, ez sokaknál alig emelkedig tízezer forint fölé. Vannak furcsaságok is, például a Szegedi Tudományegyetemen Török Márk elnök fizetése ugyan "csak" 70 ezer forint hivatalosan, azonban az ő esetében az átláthatatlan alapíványi és céghálózat egyéb jövedelmeket is feltételezhet.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2017-es első közgyűlésén az eltérések kezeléséért úgy határoztak, megreformálják a közéleti ösztöndíjként nyerhető fizetéseket. A HÖOK közleménye szerint a Közgyűlés elkötelezett abban, hogy a hallgatói érdekképviseleti rendszer átláthatóan, jól szabályozottan, változó körülmények között is stabilan működjön, amit a hallgatói közéletben feladatokat ellátók jutalmazásának rendszerén keresztül is biztosítani kíván. Az ülés során egy szempontrendszer került meghatározásra, melyet a Közgyűlés által felkért testület fog elkőkészíteni az előttünk álló három hétben.

Már márciustól új kedvezményekre jogosít fel a diákigazolvány

Március elején indul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett diákkedvezmények rendszere, amely a felsőoktatási hallgatókat a praktikus ügyintézés mellett leginkább az egészséges életmód, a sportolás és a kulturális élet felé igyekszik terelni.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.