A néhány ezer forinttól a több százezres fizetésig is eljuthatnak napjainkban a hallgatói önkormányzatok tagjai.
Egyes felsőoktatási intézményekben az elvégzett munkához képest alacsony, máshol rendkívül magasak a hökösök fizetései. Az Eduline tudomása szerint az egyik legnagyobb egyetem hallgatói önkormányzatánál az EHÖK elnökének hivatalos fizetése meghaladja a 300 ezer forintot havonta - a közvetlen teendőihez társul a hallgatói alapítványok és cégek átlátható irányítása is, így méltányos összeg is lehet.
Más közepes vagy kisebb vidéki intézményekben alacsony fizetésért segítik társaikat a hökösök, ez sokaknál alig emelkedig tízezer forint fölé. Vannak furcsaságok is, például a Szegedi Tudományegyetemen Török Márk elnök fizetése ugyan "csak" 70 ezer forint hivatalosan, azonban az ő esetében az átláthatatlan alapíványi és céghálózat egyéb jövedelmeket is feltételezhet.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2017-es első közgyűlésén az eltérések kezeléséért úgy határoztak, megreformálják a közéleti ösztöndíjként nyerhető fizetéseket. A HÖOK közleménye szerint a Közgyűlés elkötelezett abban, hogy a hallgatói érdekképviseleti rendszer átláthatóan, jól szabályozottan, változó körülmények között is stabilan működjön, amit a hallgatói közéletben feladatokat ellátók jutalmazásának rendszerén keresztül is biztosítani kíván. Az ülés során egy szempontrendszer került meghatározásra, melyet a Közgyűlés által felkért testület fog elkőkészíteni az előttünk álló három hétben.
Már márciustól új kedvezményekre jogosít fel a diákigazolvány
Március elején indul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett diákkedvezmények rendszere, amely a felsőoktatási hallgatókat a praktikus ügyintézés mellett leginkább az egészséges életmód, a sportolás és a kulturális élet felé igyekszik terelni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
