Megszereztük a 2013-as keretszámtervezetet, megtudtuk, hogy a legújabb tervek szerint nem pólusokra, hanem zónákra osztaná fel a felsőoktatást az erőforrás-minisztérium, és azt is megkérdeztük, milyen ponthatárokra számítanak a jogi és a gazdasági szakokon az oktatók. A hét hírei, röviden.
Ilyenek lehetnek a 2013-as keretszámok
Rosszul járnak a 2013-as keretszámokkal a bölcsészszakokra és mesterképzésekre jelentkező felvételizők. Az erőforrás-minisztérium legfrissebb, az eduline birtokába került felsőoktatási tervezete alapján jövőre ezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel bölcsészképzésekre az egyetemek és főiskolák, de a mesterszakokra sem lesz könnyű bekerülni – 19 300 helyett csak 16 300 ösztöndíjas helyet hirdetnek meg. Az oktatási államtitkárság szerint minderről ősszel fog dönteni a kormány, egyelőre nem tárgyalnak a létszámról. A teljes cikket itt olvashatjátok el.Marad a Corvinus, jönnek a zónák
Szerdán arról írtunk, hogy pólusok helyett zónákba rendezné az egyetemeket és főiskolákat, a budapesti felsőoktatási intézményeket pedig egy „együttműködési zónába” sorolná az erőforrás-minisztérium. Információink szerint egyelőre a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolása is lekerült a napirendről, a korábban két pólushoz rendelt intézmény karai egy csoportban maradnának. A teljes cikket itt olvashatátok el.
475-485-ös ponthatárra számítanak a jogi karokon
Emelt szintű érettségi, ötös átlag és nyelvvizsga nélkül idén lehetetlen bekerülni államilag támogatott jogi és gazdasági képzésekre – a gazdasági alapszakok keretszámát ugyanis kilencvenöt, a jogászképzését pedig nyolcvannyolc százalékkal vágta vissza a kormány januárban. Hogy pontosan milyen ponthatárokra számítanak az oktatók a gazdasági és a jogi karokon, arról itt olvashattok.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
