Megszereztük a 2013-as keretszámtervezetet, megtudtuk, hogy a legújabb tervek szerint nem pólusokra, hanem zónákra osztaná fel a felsőoktatást az erőforrás-minisztérium, és azt is megkérdeztük, milyen ponthatárokra számítanak a jogi és a gazdasági szakokon az oktatók. A hét hírei, röviden.
Ilyenek lehetnek a 2013-as keretszámok
Rosszul járnak a 2013-as keretszámokkal a bölcsészszakokra és mesterképzésekre jelentkező felvételizők. Az erőforrás-minisztérium legfrissebb, az eduline birtokába került felsőoktatási tervezete alapján jövőre ezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel bölcsészképzésekre az egyetemek és főiskolák, de a mesterszakokra sem lesz könnyű bekerülni – 19 300 helyett csak 16 300 ösztöndíjas helyet hirdetnek meg. Az oktatási államtitkárság szerint minderről ősszel fog dönteni a kormány, egyelőre nem tárgyalnak a létszámról. A teljes cikket itt olvashatjátok el.Marad a Corvinus, jönnek a zónák
Szerdán arról írtunk, hogy pólusok helyett zónákba rendezné az egyetemeket és főiskolákat, a budapesti felsőoktatási intézményeket pedig egy „együttműködési zónába” sorolná az erőforrás-minisztérium. Információink szerint egyelőre a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolása is lekerült a napirendről, a korábban két pólushoz rendelt intézmény karai egy csoportban maradnának. A teljes cikket itt olvashatátok el.
475-485-ös ponthatárra számítanak a jogi karokon
Emelt szintű érettségi, ötös átlag és nyelvvizsga nélkül idén lehetetlen bekerülni államilag támogatott jogi és gazdasági képzésekre – a gazdasági alapszakok keretszámát ugyanis kilencvenöt, a jogászképzését pedig nyolcvannyolc százalékkal vágta vissza a kormány januárban. Hogy pontosan milyen ponthatárokra számítanak az oktatók a gazdasági és a jogi karokon, arról itt olvashattok.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
