Megszereztük a 2013-as keretszámtervezetet, megtudtuk, hogy a legújabb tervek szerint nem pólusokra, hanem zónákra osztaná fel a felsőoktatást az erőforrás-minisztérium, és azt is megkérdeztük, milyen ponthatárokra számítanak a jogi és a gazdasági szakokon az oktatók. A hét hírei, röviden.
Ilyenek lehetnek a 2013-as keretszámok
Rosszul járnak a 2013-as keretszámokkal a bölcsészszakokra és mesterképzésekre jelentkező felvételizők. Az erőforrás-minisztérium legfrissebb, az eduline birtokába került felsőoktatási tervezete alapján jövőre ezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel bölcsészképzésekre az egyetemek és főiskolák, de a mesterszakokra sem lesz könnyű bekerülni – 19 300 helyett csak 16 300 ösztöndíjas helyet hirdetnek meg. Az oktatási államtitkárság szerint minderről ősszel fog dönteni a kormány, egyelőre nem tárgyalnak a létszámról. A teljes cikket itt olvashatjátok el.Marad a Corvinus, jönnek a zónák
Szerdán arról írtunk, hogy pólusok helyett zónákba rendezné az egyetemeket és főiskolákat, a budapesti felsőoktatási intézményeket pedig egy „együttműködési zónába” sorolná az erőforrás-minisztérium. Információink szerint egyelőre a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolása is lekerült a napirendről, a korábban két pólushoz rendelt intézmény karai egy csoportban maradnának. A teljes cikket itt olvashatátok el.
475-485-ös ponthatárra számítanak a jogi karokon
Emelt szintű érettségi, ötös átlag és nyelvvizsga nélkül idén lehetetlen bekerülni államilag támogatott jogi és gazdasági képzésekre – a gazdasági alapszakok keretszámát ugyanis kilencvenöt, a jogászképzését pedig nyolcvannyolc százalékkal vágta vissza a kormány januárban. Hogy pontosan milyen ponthatárokra számítanak az oktatók a gazdasági és a jogi karokon, arról itt olvashattok.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
