A hallgatói szerződésekhez garantált álláslehetőség is jár majd?

Folytatódnak az egyeztetések az új felsőoktatási törvény két legvitatottabb pontjáról, a hallgatói szerződésekről és...

  • MTI

Folytatódnak az egyeztetések az új felsőoktatási törvény két legvitatottabb pontjáról, a hallgatói szerződésekről és az önköltséges képzésről a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között. Ezt Réthelyi Miklós szakminiszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mondta a felek keddi találkozója után újságíróknak. Hoffmann Rózsa szerint napokon belül kidolgoznak két-három hallgatói szerződésmintát, a HÖOK képviselői ugyanis azt mondták, hogy ez a passzus mindaddig vitatott pont marad, amíg a hallgatói szerződés tartalmát nem ismerik.

Az államtitkár ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha gyorsan kidolgoznak néhány mintaszerződést, akkor megvan a közös tárgyalási alap. Azt kérte, a hallgatók is tegyenek javaslatot - közölte, hozzátéve: magától értetődő, hogy munkahelyet kell biztosítani, mert különben a szerződésnek az állam részéről nem lesz meg a feltétele. A HÖOK egyik kifogása az volt, hogy nem biztosítanak biztos állást a szerződéskötéssel a hallgatóknak.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy a kedden nyilvánosságra hozott felsőoktatási törvény tervezete megengedő ezzel kapcsolatban, tehát az állam köthetne a jövőben ilyen szerződéseket a hallgatókkal.

Réthelyi Miklós azt mondta, hogy a szerződés az állami támogatással tanuló hallgatóknak egyfajta figyelmeztetés lenne arra, hogy a támogatásért cserébe munkát várnak el tőlük a végzés után. Ha azonban nem akarnak részt venni a magyar társadalom életében, ennek bizonyos hátrányos következményei lesznek - fűzte hozzá. Az önköltséges képzésről azt mondta, hogy tudomásul kell venni, az államnak megfontoltan kell a támogatásokat biztosítania, "hitelből nem tudunk élni".

Hoffmann Rózsa a tárgyalások eddigi menetéről elmondta: az elmúlt egy évben több mint 12 alkalommal találkozott a hallgatói képviselettel, s az egyeztetések során csökkent a vitatott pontok száma. Megjegyezte, a HÖOK mintegy 20 javaslatát beépítették a törvénytervezetbe. Az államtitkár kiemelte: a jogszabály szövege a parlamenti végszavazásig változhat.

"Hiszem, miután az alapvető célokban egyetértünk, hogy el fogunk tudni jutni a közös nevezőig" - fogalmazott Hoffmann Rózsa, hozzátéve: ezt nem fogja megakadályozni az az országos demonstráció sem, amelyet a HÖOK szervez, és - mint a tárgyalásokon kiderült -, úgy tűnik, folytatni kíván.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.