A hallgatói szerződés eltörlését ígérik az ellenzéki oktatáspolitikusok

Közös nyilatkozat elfogadásával zárult a baloldali ellenzék oktatáspolitikai egyeztetéssorozata csütörtökön.

  • MTI
Végel Dániel / HVG

Közös nyilatkozat elfogadásával zárult a baloldali ellenzék oktatáspolitikai egyeztetéssorozata csütörtökön. A megállapodást az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt képviselői írták alá, rögzítve: amint lehetőségük lesz rá, ismét 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt és megszüntetik a hallgatói szerződéseket.

Kiálltak az iskolai, a pedagógusi és az egyetemi autonómia helyreállítása mellett is. A záródokumentum szerint szükséges megteremteni a jogi és a pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy az oktatás ismét helyi közüggyé váljon, biztosítani kell az állami-önkormányzati iskolák világnézeti semlegességét, és azt, hogy ne kaphassanak kevesebb támogatást az egyházi fenntartású oktatási intézményeknél.

A nyilatkozatot ismertető MSZP-s Hiller István elmondta: az önfinanszírozó felsőoktatást színvonalromboló rögeszmének tartják, amelynek következménye drasztikus forráskivonás, oktatók elbocsátása és a fiatalok elvándorlása.

A volt oktatási miniszter az MTI kérdésére közölte, egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét vizsgálja. A most elfogadott dokumentum így erről mindössze azt tartalmazza: a hallgatói teljesítmény és a szociális helyzet függvényében bővíteni akarják a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférés lehetőségét.

A DK-t képviselő Szabó Zoltán ugyanakkor megjegyezte: pártja elkerülhetetlennek tartja a méltányos, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj bevezetését, nem elsősorban a felsőoktatás finanszírozása érdekében, hanem azért, mert az egyformán ingyenes tanulmányok lehetősége az egyébként is jobb lehetőségekkel rendelkező felső-középosztálybeli családokat támogatja.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, jelentősen növelni akarják a felsőoktatás GDP-arányos támogatását, amely jelenleg mindössze 0,3-0,4 százalék. Hiller István hozzátette: bár most - elsőként az oktatáspolitika területén - formálisan befejeződtek az ellenzéki egyeztetések, nemcsak tandíjügyben, hanem más kérdések megbeszélése érdekében is folytatják majd az eszmecserét. Szerinte ezt az érettségi, felvételi időszak, szeptemberben pedig a tankönyvpiac átalakítása teheti indokolttá. A szocialisták által kezdeményezett, nagyjából húsz témát felölelő ellenzéki egyeztetések január elején kezdődtek, és várhatóan március végéig tartanak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.