Közös nyilatkozat elfogadásával zárult a baloldali ellenzék oktatáspolitikai egyeztetéssorozata csütörtökön.
Közös nyilatkozat elfogadásával zárult a baloldali ellenzék oktatáspolitikai egyeztetéssorozata csütörtökön. A megállapodást az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt képviselői írták alá, rögzítve: amint lehetőségük lesz rá, ismét 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt és megszüntetik a hallgatói szerződéseket.
Kiálltak az iskolai, a pedagógusi és az egyetemi autonómia helyreállítása mellett is. A záródokumentum szerint szükséges megteremteni a jogi és a pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy az oktatás ismét helyi közüggyé váljon, biztosítani kell az állami-önkormányzati iskolák világnézeti semlegességét, és azt, hogy ne kaphassanak kevesebb támogatást az egyházi fenntartású oktatási intézményeknél.
A nyilatkozatot ismertető MSZP-s Hiller István elmondta: az önfinanszírozó felsőoktatást színvonalromboló rögeszmének tartják, amelynek következménye drasztikus forráskivonás, oktatók elbocsátása és a fiatalok elvándorlása.
A volt oktatási miniszter az MTI kérdésére közölte, egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét vizsgálja. A most elfogadott dokumentum így erről mindössze azt tartalmazza: a hallgatói teljesítmény és a szociális helyzet függvényében bővíteni akarják a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférés lehetőségét.
A DK-t képviselő Szabó Zoltán ugyanakkor megjegyezte: pártja elkerülhetetlennek tartja a méltányos, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj bevezetését, nem elsősorban a felsőoktatás finanszírozása érdekében, hanem azért, mert az egyformán ingyenes tanulmányok lehetősége az egyébként is jobb lehetőségekkel rendelkező felső-középosztálybeli családokat támogatja.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, jelentősen növelni akarják a felsőoktatás GDP-arányos támogatását, amely jelenleg mindössze 0,3-0,4 százalék. Hiller István hozzátette: bár most - elsőként az oktatáspolitika területén - formálisan befejeződtek az ellenzéki egyeztetések, nemcsak tandíjügyben, hanem más kérdések megbeszélése érdekében is folytatják majd az eszmecserét. Szerinte ezt az érettségi, felvételi időszak, szeptemberben pedig a tankönyvpiac átalakítása teheti indokolttá. A szocialisták által kezdeményezett, nagyjából húsz témát felölelő ellenzéki egyeztetések január elején kezdődtek, és várhatóan március végéig tartanak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
