"A hallgatói szerződés aláírása semmiben nem hasonlít majd egy valódi szerződéskötéshez: a hallgató lényegében az...
"A hallgatói szerződés aláírása semmiben nem hasonlít majd egy valódi szerződéskötéshez: a hallgató lényegében az ösztöndíj igénybevételének jogszabályi feltételeiről szóló tájékoztatót ír majd alá, ezt azonban mégis szerződési formában teszi. Ráadásul a szerződésnek a polgári joghoz sincs túl sok köze: a visszafizetési kötelezettséget az Oktatási Hivatal hatósági határozattal állapítja meg, a követelést pedig adók módjára kell végrehajtani, így aztán az állam bíróság közreműködése nélkül ki tudja kényszeríteni a teljesítést, míg a hallgató (vagy volt hallgató) nem" - olvasható az Így írnánk mi blogon.
"Mindenesetre akár valódi szerződésként, akár az ösztöndíj igénybevételére vonatkozó egyoldalú jognyilatkozatként értékeljük az így létrejött konstrukciót, az bizonyos, hogy a hallgató kötelezettsége ezen fog majd alapulni. Ebből a szempontból akár biztató is lehetne, hogy a minta – a törvényszövegben nem szereplő elemként – tartalmazza, hogy „a már megkötött hallgatói szerződések tartalmát a Magyar Állam kizárólag a Hallgató számára kedvezőbb feltétel megállapításával változtathatja meg”. Kár, hogy ez a megnyugtatónak szánt megállapítás a mindenkori jogalkotót biztos nem köti, így az ösztöndíjasokat egy jövőbeli újabb kedvezőtlen változástól valójában csak az Alaptörvény védi" - a teljes bejegyzést az Így írnánk mi blogon olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
