A diplomás pályakezdők is egyre nehezebben találnak állást

Jelentősen csökken a diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben, amiben a válság is szerepet...

  • MTI
Kevesebben tudnak diplomával állást találni
MTI/Filep István

Jelentősen csökken a diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben, amiben a válság is szerepet játszott, a folyamat azonban korábbról eredeztethető - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.

A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kiemelték: a munkanélküliség kockázata az elmúlt évtized elejétől nőtt, és 2009-től keveset változott. A többi képzettségi szinthez viszonyítva a pályakezdő diplomás, 20-24 éves korcsoport munkanélkülisége is magas.

Kifejtették: a népesség iskolai végzettsége az elmúlt években tovább javult, és a munkaerő-felmérés adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).

Alacsony képzettséggel, azaz legfeljebb befejezett általános iskolai végzettséggel a népesség 18 százaléka rendelkezett. 2005 és 2011 között a felsőfokú végzettségűek aránya 4 százalékponttal emelkedett.

Jelentős változás, hogy hat év alatt több mint 5 százalékponttal csökkent a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya. Az elemzésben rögzítették, hogy az oktatási rendszerben tanulók számát a tankötelezettség ideje alatt alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg. Az iskoláskorú népesség csökkenése ugyanakkor negatívan befolyásolja az oktatási intézmények fenntarthatóságát.

Kitértek arra, hogy a felsőoktatásban a hallgatók számának növekedése az elmúlt évtized második felében megállt, azóta kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál, 2011-ben valamelyest emelkedett. Megállapították, hogy a felsőoktatás expanziójának lelassulása a jelentkezők számának 2005 és 2008 között tapasztalható jelentős mértékű visszaeséséből adódik.

A felsőoktatásban végzettek száma ugyanakkor kisebb ütemben emelkedett, mint a felvetteké, ennek egyik oka a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga hiánya. Hol bólintottak rá, hol mondtak nemet a nyelvvizsga-amnesztiára? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A felsőoktatás képzési területek szerinti szerkezete is változott az elmúlt években, a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi területek és a szolgáltatás súlya erősödött, miközben a tanár- és az agrárképzésé csökkent.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.