A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöksége támogatja, hogy a felsőoktatásban is duális képzést vezessenek be minden olyan szakon, amelynek gazdasági kimenete van, továbbá egyszerűsítsék az átmenetet a közép- és a felsőfokú oktatás között, enyhítsenek a jelenlegi merev határon - mondta Parragh László az MTI-nek hétfőn.
Az MKIK elnöke tájékoztatása szerint a kamara május 28-i küldöttgyűlésére készülve hétfőn az elnökség áttekintette a kamara felsőoktatási kollégiumának javaslatát a felsőoktatás átalakítására.
Parragh László elmondta, a nagyobb vállalatok, illetve a kis- és középvállalkozások képviselőit tömörítő felsőoktatási kollégium folyamatosan dolgozik azon, hogy megfogalmazza a gazdaság munkaerő-piaci igényét.
Az elnök hangsúlyozta: a kamara által szervezett szakmunkástanulók versenye is jól mutatja, hogy vannak kiváló képességű szakmunkástanulók, akiknek lehetőséget kell adni, hogy szakmájukban át tudjanak lépni egy magasabb szintre. Rámutatott, egyértelműen látszik, hogy a reálgazdaság egyre inkább olyan szakmai tudást igényel, amely még nem felsőoktatás, de már meghaladja a szakképzés keretében nyújtható tudásszintet.
A gazdaság hiányolja a technikust, az üzemmérnököt, fontos a fejlesztő mérnökök képzése, azonban szükség van olyan szakemberre is, aki az üzemvitelt végzi - fogalmazott a kamara elnöke. Az MKIK hétfői elnökségi ülésén megvitatták a kamara javaslatait, amelyeket az új kormánynak ajánlanak a gazdasággal kapcsolatosan programjába - mondta Parragh László.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
