Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok...
Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedésében, de korántsem biztos, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött oktatáspolitikai célszámokat - figyelmeztetett csütörtöki közleményében az Európai Bizottság.
Az uniós tervek szerint 2020-ig el kellene érni a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának legalább 40 százalékos szintjét, a lemorzsolódók arányát pedig 10 százalék alá kellene szorítani. A lemorzsolódók közé az uniós statisztikusok azokat a 18 és 24 év közötti fiatalokat számítják, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben, és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. A felsőfokú végzettségűek arányát e statisztikai összevetésben a 30 és 34 év közötti korosztályt vizsgálva állapítják meg.
Tavaly az unióban a 30 és 34 év közöttiek 34,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége az előző évi 33,5 százalékhoz, illetve a 2000-es 22,4 százalékhoz képest. A lemorzsolódási arány ezzel párhuzamosan a 2011-ről rendelkezésre álló adatok szerint 13,5 százalék volt - 2010-ben még 14,1, 2000-ben pedig 17,6 százalék.
Bár a számok előrelépést tükröznek, az Európai Bizottság szerint félő, hogy ez nem hosszú távú hatást kiváltó reformok eredménye, hanem sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. Ha ugyanis magas a fiatalkorú munkanélküliség, az azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben.
| Felsőfokú végzettségűek - a magyar trükk? |
| A felsőfokú szakképzés átalakításával „javítaná fel" a felsőfokú végzettségűek arányát az oktatási államtitkárság. Ha Magyarország meg akar felelni az EU 2020 stratégiának, nyolc éven belül hét százalékkal kellene emelni a 30 és 34 év közötti diplomások arányát – ez azonban csak kerülőúton megy majd. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint „primitív trükközésre” készül a kormány. Teljes cikkünket itt olvashatjátok el. |
A Magyarországról szóló uniós statisztikai adatsor szerint a felsőfokú végzettségűek aránya a 2000-es 14,8 százalékról 2010-re 25,7, 2011-re pedig 28,1 százalékra emelkedett. A korai iskolaelhagyók száma a következőképpen alakult: a 2000-ben mért 13,9 százalék után 2010-ben 10,5-re csökkent, 2011-ben viszont ismét emelkedett, 11,2 százalékra.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
