Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok...
Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedésében, de korántsem biztos, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött oktatáspolitikai célszámokat - figyelmeztetett csütörtöki közleményében az Európai Bizottság.
Az uniós tervek szerint 2020-ig el kellene érni a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának legalább 40 százalékos szintjét, a lemorzsolódók arányát pedig 10 százalék alá kellene szorítani. A lemorzsolódók közé az uniós statisztikusok azokat a 18 és 24 év közötti fiatalokat számítják, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben, és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. A felsőfokú végzettségűek arányát e statisztikai összevetésben a 30 és 34 év közötti korosztályt vizsgálva állapítják meg.
Tavaly az unióban a 30 és 34 év közöttiek 34,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége az előző évi 33,5 százalékhoz, illetve a 2000-es 22,4 százalékhoz képest. A lemorzsolódási arány ezzel párhuzamosan a 2011-ről rendelkezésre álló adatok szerint 13,5 százalék volt - 2010-ben még 14,1, 2000-ben pedig 17,6 százalék.
Bár a számok előrelépést tükröznek, az Európai Bizottság szerint félő, hogy ez nem hosszú távú hatást kiváltó reformok eredménye, hanem sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. Ha ugyanis magas a fiatalkorú munkanélküliség, az azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben.
| Felsőfokú végzettségűek - a magyar trükk? |
| A felsőfokú szakképzés átalakításával „javítaná fel" a felsőfokú végzettségűek arányát az oktatási államtitkárság. Ha Magyarország meg akar felelni az EU 2020 stratégiának, nyolc éven belül hét százalékkal kellene emelni a 30 és 34 év közötti diplomások arányát – ez azonban csak kerülőúton megy majd. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint „primitív trükközésre” készül a kormány. Teljes cikkünket itt olvashatjátok el. |
A Magyarországról szóló uniós statisztikai adatsor szerint a felsőfokú végzettségűek aránya a 2000-es 14,8 százalékról 2010-re 25,7, 2011-re pedig 28,1 százalékra emelkedett. A korai iskolaelhagyók száma a következőképpen alakult: a 2000-ben mért 13,9 százalék után 2010-ben 10,5-re csökkent, 2011-ben viszont ismét emelkedett, 11,2 százalékra.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
