A doktoranduszoknak sem tetszenek a hallgatói szerződések

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint a hallgatói szerződés a jelenlegi formájában korlátozza a munkaerő...

  • MTI

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint a hallgatói szerződés a jelenlegi formájában korlátozza a munkaerő - Magyarország által is vállalt - szabad mozgását, leginkább a legmagasabb képzettséget elérő doktoranduszok esetében.

A szervezet közleménye szerint a mostani szabályozás - szembe menve az európai uniós vállalással - állampolgárság szerint különböző szabályokat állapít meg a felsőoktatásban ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben részt vevők számára, egyúttal a képzési területek szerint is megkülönbözteti a hallgatókat.

Mint írták, fontos probléma, hogy a visszafizetés mentesítése nemi szempontból is különbségeket állapít meg a leendő hallgatók között. "Tartunk tőle, hogy a jelenlegi szabályozás a szegényebb hallgatókat fogja elsősorban korlátozni és fokozza a gazdasági-társadalmi hátrányukat" - fogalmaztak.

Kitértek arra is, hogy a külföldi munkatapasztalat fontos hozadékot jelenthet a tudományos kutatásban, de a jelenlegi szabályozás alapján éppen a legmagasabban kvalifikált szakemberek, a doktori fokozatot szerzettek külföldi munkatapasztalata előtt zárják le az utat.

Mindezek alapján a DOSZ azt javasolja, hogy változtassák meg a szabályozást, és elsősorban munkahelyteremtéssel és további (anyagi és nem anyagi) ösztönzőkkel érjék el a mindenki által kívánt célt, a felsőoktatásból kikerülők magyarországi elhelyezkedését és munkavállalását.

A közleményben hangsúlyozták azt is, hogy a társadalmi érdek és a nemzetgazdaság finanszírozási lehetőségei együttesen szükségessé tehetik a felsőoktatási képzés finanszírozási formáinak sokszínűségét és a képzés támogatásának feltételekhez kötését.

Ez a legitim törekvés azonban nem gátolhatja meg a Magyarország által nemzetközi megállapodásokban vagy az európai uniós alapszerződésben vállalt kötelezettségek érvényesülését, és nem okozhatja a társadalmi esélyegyenlőség jelentős korlátozását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.