A diákok véleményén múlhat a tanárok fizetése

Feltételekkel, de támogatják az egyetemi oktatók, hogy a munkájuk értékelésekor fontos szempontként vegyék figyelembe a hallgatók elégedettségét – írta a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Shutterstock

Az oktatók teljesítményértékelése ma egyetemenként eltérő, de várhatóan jövőre megjelenhet az egységes minősítési rendszer, jó esetben béremeléssel párosulva. A HÖOK azt szeretné, ha a diákság véleménye hatással lenne az oktatók fizetésére, jutalmazására is - írta a Magyar Nemzet.

Változatos képet mutat az egyetemi és főiskolai oktatók munkájának értékelése a felsőoktatásban: míg a Műegyetem egyes karain beleszámít az oktatók díjazásába, hogy a tanár munkájával mennyire elégedettek a diákok, az egri főiskolán nincs különösebb következménye a hallgatók értékelésének, sok helyen pedig a diákok többsége ki se tölti az oktatók szakmai felkészültségére, segítőkészségére, igazságosságára vonatkozó kérdőíveket – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kutatásából.A kisebb intézményekben alig van szankció, szinte kizárólag a tanszékvezető vagy intézetvezető döntése, kezd-e valamit az adatokkal.

A HÖOK azt szeretné, ha a minőség biztosítása és javítása érdekében a hallgatói értékeléseknek kellő súlyuk és következményük lenne, az eredmények pedig akár az oktatók fizetésére, jutalmazására, munkahelyi előrehaladására is hatással lennének. Javasolják az év oktatója díj odaítélését is, s hogy az értékelések legalább tanszéki szinten legyenek nyilvánosak, továbbá a diákok ennek megfelelően választhassanak kurzusokat. Leszögezték: a cél nem az, hogy a tanárok a hallgatók kedvében járjanak, hanem hogy a tananyagot megfelelő színvonalon adják át.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.