A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további...
A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizedük is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek - derül ki az Ipsos F and F témában végzett felméréséből.
A közvélemény-kutatást az elmúlt 3 hónapban készítették a 15-25 év közöttieket reprezentáló 600 fő személyes megkérdezésével. Az Ipsos F and F kutatássorozata negyedévente közöl friss adatokat a fiatal felnőttek márkafogyasztási szokásairól, illetve tematikusan bemutatja ennek a fogyasztói csoportnak a viselkedését.
A vizsgálat eredményei szerint a korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. A relatív többség, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.
Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint – ha nem is mindegyik, de - számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést - olvasható az összegzésben.
A magyar fiatalok értékesnek tartják a Magyarországon megszerzett diplomát, a többség szerint külföldön is versenyképes, másfelől az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlen. Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, 20 százalékos.
A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
