2015-re súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a két egyetemen, ezúttal megvizsgálták, hogy helyrehozták-e a hibákat.
Az Állami Számvevőszék ütemezetten végzi az egyetemek utóellenőrzését, melynek keretében a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem utóellenőrzése zárult le - írja a szervezet közleménye. Az ÁSZ még 2015-ben hozta nyilvánosságra az Egyetemek működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült jelentéseit. A mostani utóellenőrzések megállapították, hogy mindkét Egyetem rektora és kancellárja az általuk meghatározott intézkedési tervben szereplő feladatok nagy részét végrehajtotta, azonban az ÁSZ által korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll.
Az Állami Számvevőszék 2014-ben és 2015-ben elvégezte mind a 28 állami és két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény átfogó ellenőrzését. Az ÁSZ az ellenőrzések során súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel és javaslataival hozzájárult az ágazat működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások megerősítéséhez, valamint a gazdálkodás irányításának átalakításához. Az utóellenőrzések során az ÁSZ az összeállított intézkedési tervek végrehajtását értékeli.
Az ÁSZ 2015 februárjában hozta nyilvánosságra a Budapesti Corvinus Egyetem 2009-2013 közötti gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről készült jelentését. Az ellenőrzés kiterjedt az Emberi Erőforrások Misztériuma fenntartói tevékenységére is. A Szent István Egyetem 2009-2013 közötti gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről készült jelentését az ÁSZ 2015 márciusában hozta nyilvánosságra.
A Budapesti Corvinus Egyetem még nem tiszta
Az Állami Számvevőszék következőket állpított meg a Corvinus 2009-2013-as működéséről:
A fenti hányosságok a napi működésben olyan problémákat eredményezett, hogy még a liftek működtetésére sem maradt pénz.
Az ÁSZ utóellenőrzése megállapította, hogy az Egyetem rektora és kancellárja által - a fentiek megoldására - meghatározott intézkedési tervben rögzített kilenc feladatból az Egyetem hetet határidőben teljesített, kettőt részben hajtott végre. Elmaradt a kockázatkezelési rendszer intézményi szintű felülvizsgálata, valamint az ellenőrzési nyomvonalak intézményi szintű elkészítése sem volt teljeskörű. Az Egyetem az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtásáról nem a jogszabályban előírt részletességgel vezette a nyilvántartást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartóként az intézkedési tervében foglaltakat maradéktalanul végrehajtotta.
Az Állami Számvevőszék figyelemfelhívó levéllel fordul az Egyetem kancellárjához annak érdekében, hogy a szabályszerű feladatellátás érdekében intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetése iránt.
A Szent István Egyetem megkerülte a minisztériumot
Az ÁSZ utóellenőrzése megállapította, hogy az Egyetem rektora és kancellárja által meghatározott intézkedési tervben rögzített hét feladatból az Egyetem hármat határidőben teljesített, egyet határidőn túl, kettőt részben, egy feladatot viszont nem hajtott végre. Elmaradt az önköltség-számítási szabályzat aktualizálása, valamint az intézményi térítési díjak és költségtérítés önköltségszámítással való megalapozottságának kidolgozása. Az akár a súlyosabb következményekkel is járhat, hogy a vagyongazdálkodási terv elfogadásáról a fenntartó (EMMI) egyetértése hiányában döntöttek. A követelések jogszabályoknak megfelelő értékelését egyes esetekben nem dokumentálták. Ha már nem sikerült, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezették.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
