Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
stiller
Az Állami Számvevőszék ütemezetten végzi az egyetemek utóellenőrzését, melynek keretében a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem utóellenőrzése zárult le - írja a szervezet közleménye. Az ÁSZ még 2015-ben hozta nyilvánosságra az Egyetemek működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült jelentéseit. A mostani utóellenőrzések megállapították, hogy mindkét Egyetem rektora és kancellárja az általuk meghatározott intézkedési tervben szereplő feladatok nagy részét végrehajtotta, azonban az ÁSZ által korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll.
Az Állami Számvevőszék 2014-ben és 2015-ben elvégezte mind a 28 állami és két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény átfogó ellenőrzését. Az ÁSZ az ellenőrzések során súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel és javaslataival hozzájárult az ágazat működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások megerősítéséhez, valamint a gazdálkodás irányításának átalakításához. Az utóellenőrzések során az ÁSZ az összeállított intézkedési tervek végrehajtását értékeli.
Az ÁSZ 2015 februárjában hozta nyilvánosságra a Budapesti Corvinus Egyetem 2009-2013 közötti gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről készült jelentését. Az ellenőrzés kiterjedt az Emberi Erőforrások Misztériuma fenntartói tevékenységére is. A Szent István Egyetem 2009-2013 közötti gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről készült jelentését az ÁSZ 2015 márciusában hozta nyilvánosságra.
A Budapesti Corvinus Egyetem még nem tiszta
Az Állami Számvevőszék következőket állpított meg a Corvinus 2009-2013-as működéséről:
- A BCE fizetőképessége nem volt biztosított a 2009–2012. években.
- 2010–2012 között az egyetem fizetésképtelenségének közvetlen veszélyét jelezték.
- A 60 napon túli tartozásállomány 2011-2013 decembere között minden hónap végén meghaladta az éves eredeti kiadási előirányzatának 3,5 százalékát (50 millió forint).
- A bevételek teljesítése minden évben elmaradt a módosított előirányzattól, 2010-re 765,6 millió forintos hiány volt.
- A teljesített kiadások az ellenőrzött időszak minden évében elmaradtak a módosított előirányzattól, vagyis gyűltek a számlák.
- A kormány 2011. április 12-étől határozatlan időre költségvetési felügyelőt rendelt ki. 2012-ben nyolc esetben 80 millió forintos, 2013-ban három alkalommal, 2,3 milliós kötelezettségvállalást utasított el.
A fenti hányosságok a napi működésben olyan problémákat eredményezett, hogy még a liftek működtetésére sem maradt pénz.
Az ÁSZ utóellenőrzése megállapította, hogy az Egyetem rektora és kancellárja által - a fentiek megoldására - meghatározott intézkedési tervben rögzített kilenc feladatból az Egyetem hetet határidőben teljesített, kettőt részben hajtott végre. Elmaradt a kockázatkezelési rendszer intézményi szintű felülvizsgálata, valamint az ellenőrzési nyomvonalak intézményi szintű elkészítése sem volt teljeskörű. Az Egyetem az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtásáról nem a jogszabályban előírt részletességgel vezette a nyilvántartást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartóként az intézkedési tervében foglaltakat maradéktalanul végrehajtotta.
Az Állami Számvevőszék figyelemfelhívó levéllel fordul az Egyetem kancellárjához annak érdekében, hogy a szabályszerű feladatellátás érdekében intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetése iránt.
A Szent István Egyetem megkerülte a minisztériumot
Az ÁSZ utóellenőrzése megállapította, hogy az Egyetem rektora és kancellárja által meghatározott intézkedési tervben rögzített hét feladatból az Egyetem hármat határidőben teljesített, egyet határidőn túl, kettőt részben, egy feladatot viszont nem hajtott végre. Elmaradt az önköltség-számítási szabályzat aktualizálása, valamint az intézményi térítési díjak és költségtérítés önköltségszámítással való megalapozottságának kidolgozása. Az akár a súlyosabb következményekkel is járhat, hogy a vagyongazdálkodási terv elfogadásáról a fenntartó (EMMI) egyetértése hiányában döntöttek. A követelések jogszabályoknak megfelelő értékelését egyes esetekben nem dokumentálták. Ha már nem sikerült, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezették.
