A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) irányítása - döntött 131 igen, 54 nem szavazattal a parlament.
A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével működő fenntartói testület, a kormánypárti javaslattevők álláspontja szerint azonban a testületi formában működő irányítás a fenntartó működését lassabbá és körülményesebbé tette.
A modern közigazgatás és a minőségi oktatás megteremtése érdekében indokolt, hogy az egyértelmű felelősség és az irányítás a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerüljön - indokolták a módosítást.
A törvény az elfogadott változtatások alapján rendelkezik egy tanácsadó testület létrehozásáról, amely a Miniszterelnökség vezetésével és az igazságügyért, valamint a honvédelemért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter és a rendészetért felelős miniszter részvételével működik.
A testületet a fenntartó hatáskörébe tartozó egyes feladatok tekintetében - különösen az egyes miniszterek feladatkörét érintő kérdésekben - javaslattételi és véleményezési jog illeti meg. A testület tagjai a fenntartó által megállapított összegű tiszteletdíjat kapnak.
A hatályos szabályozást követve továbbra is adott lesz annak lehetősége, hogy az igazságügyért, a honvédelemért, a külgazdasági és külügyekért, valamint a rendészetért felelős miniszter az NKE-vel kötött megállapodás alapján költségvetési támogatást biztosítson az egyetem részére az általa vezetett tárca költségvetési fejezetében. A törvény augusztus 15-én lép hatályba.
Hirtelen lemondott a közszolgálati egyetem rektora, de már megvan az utódja?
Koltay András lehet Patyi András utóda a Nemzeti Közszolgálati Egyetem élén - számolt be a Hír TV. A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Koltayt július elsejével egyetemi tanárrá nevezte ki az államfő az emberi erőforrások miniszterének javaslatára - a Hír TV szerint ez azért lényeges, mert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori posztjának feltétele az egyetemi tanári kinevezés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
