A diákoknak a 2002 és 2010 között "elhibázott 8 évről" kellett házi dolgozatot leadniuk, amit az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával kellett szembe állítaniuk, melyet a tanár már a kiírásban az "egyensúly és növekedés" időszakaként mutatott be.
Matolcsy György jegybankelnök, egykori miniszter Egyensúly és növekedés című könyvét ajánlotta a hallgatóknak olvasmányként egy házi dolgozat leadásához az NKE Közpénzügyek és államháztartástan kurzusának oktatója - értesült az atv.hu. A feladatkiírásban a következő feladatok is voltak:
Természetesen a tudomány és az oktatói munka szabadsága lehetővé teszi, hogy hasonlóképp oktasson valaki egy egyetemen, kikiáltva, hogy egy időszak "elvesztegetett", míg a másikra az aktuális jegybankelnök terminológiáját használja. Általánosan a progresszió is dicséretes, amikor egy tudományterület legfrissebb írásait is beemelik a tananyagba, azonban ezt általánosan úgy lépik meg az oktatók, hogy olyan elemzésekre bocsátják, ahol a kiírásban nincs meg a jó-rossz felosztás, hiszen egy új felfogásról a történelmi távlat hiányában még nehéz eldönteni, hogy az valóban sikeres lesz-e.
Ebben a speciális esetben is érdemes elővenni az KSH adatait a magyar GDP változásáról. Egyértelműen látszik, hogy a GDP növekedése hasonló - sőt, sokáig magasabb - ütemű volt a megszorításokig és a gazdasági világválságig, mely a 2009-es válságkezelést követően ismét emelkedő pályára állt, majd volt egy jelentős megtorpanás 2012-ben. Tehát érdemesebb lehet megfontolni, hogy egy-egy vizsgált időszakot miként jellemzünk, legfőképp, hogy a 2015-ben meghozott gazdaságpolitikai lépések közép és hosszútávú eredményeiről egyelőre nem lehet képünk.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
