A Matolcsy-tan megtelepedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A diákoknak a 2002 és 2010 között "elhibázott 8 évről" kellett házi dolgozatot leadniuk, amit az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával kellett szembe állítaniuk, melyet a tanár már a kiírásban az "egyensúly és növekedés" időszakaként mutatott be.

  • Unyatyinszki György
MTI / Kovács Tamás

Matolcsy György jegybankelnök, egykori miniszter Egyensúly és növekedés című könyvét ajánlotta a hallgatóknak olvasmányként egy házi dolgozat leadásához az NKE Közpénzügyek és államháztartástan kurzusának oktatója - értesült az atv.hu. A feladatkiírásban a következő feladatok is voltak:

  • Jellemezze az "elvesztegetett 8 év (2002-2010)" magyar gazdaságának főbb jellemzőit!
  • Összegezze az egyensúly és növekedés megteremtéséhez (2010-2015) szükséges főbb intézkedéseket!
  • Röviden mutassa be, milyen intézkedésekre van leginkább szükség az egyensúly és növekedés tartós érvényesülése érdekében!

Természetesen a tudomány és az oktatói munka szabadsága lehetővé teszi, hogy hasonlóképp oktasson valaki egy egyetemen, kikiáltva, hogy egy időszak "elvesztegetett", míg a másikra az aktuális jegybankelnök terminológiáját használja. Általánosan a progresszió is dicséretes, amikor egy tudományterület legfrissebb írásait is beemelik a tananyagba, azonban ezt általánosan úgy lépik meg az oktatók, hogy olyan elemzésekre bocsátják, ahol a kiírásban nincs meg a jó-rossz felosztás, hiszen egy új felfogásról a történelmi távlat hiányában még nehéz eldönteni, hogy az valóban sikeres lesz-e.

Ebben a speciális esetben is érdemes elővenni az KSH adatait a magyar GDP változásáról. Egyértelműen látszik, hogy a GDP növekedése hasonló - sőt, sokáig magasabb - ütemű volt a megszorításokig és a gazdasági világválságig, mely a 2009-es válságkezelést követően ismét emelkedő pályára állt, majd volt egy jelentős megtorpanás 2012-ben. Tehát érdemesebb lehet megfontolni, hogy egy-egy vizsgált időszakot miként jellemzünk, legfőképp, hogy a 2015-ben meghozott gazdaságpolitikai lépések közép és hosszútávú eredményeiről egyelőre nem lehet képünk.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.