A HÖOK-ot megdicsérte, az LMP-nek beszólt Hoffmann államtitkársága

Az oktatási államtitkárság "nehezen tudja követni, hogy a keretszámok korábbi szintekre való visszaállításáért...

  • Eduline
Fazekas István

Az oktatási államtitkárság "nehezen tudja követni, hogy a keretszámok korábbi szintekre való visszaállításáért kampányol az a politikai csoportosulás, amely korábban az állami ösztöndíjas férőhelyek bővítése mellett kardoskodott". Az államtitkárság által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint úgy látszik, nemcsak politikai, hanem szakmai kérdésekben is kissé széthúzó az LMP álláspontja.

Mint kiemelték, a felsőoktatás reformja azzal, hogy a kormány eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, biztosítja, hogy a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ. A nehéz élethelyzetből kitörési lehetőségeket kereső fiatalok esélyeit sem az utcai tüntetéseken visszaköszönő LMP-s szólamok növelik - tették hozzá.

A kormány a felvételi eljárásban továbbra is 40 többletpontot biztosít a tartós nevelésbe vett, az árva, a fogyatékossággal élő jelentkezőknek. A hátrányos helyzetű fiatalok bekerülését, és tanulmányait számos ösztöndíj, felzárkóztató program segíti - sorolták. Példaként a Mentorprogramot, az Út a felsőoktatásba programokat, a rendszeres szociális ösztöndíjat, a kollégiumi támogatást, a Bursa Hungarica programot, az Útravaló-Macika ösztöndíjprogramot, a Diákhitel1 és az állami kamattámogatású Diákhitel2 programot említették.

A közleményben kitértek arra is, hogy az egyetemisták és főiskolások érdekképviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) "példás érettségről adott tanúbizonyságot akkor, amikor felismerte, hogy a felsőoktatás szükségszerű átalakítása mellett, a hallgatók számára a lehető legtöbb előnyt és lehetőséget az Emberi Erőforrások Minisztériumával aláírt részmegállapodás biztosítja, amely valamennyi fontos kérdésre reflektál". 

 Hétfő délután a Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat szervezett demonstrációt a Deák térre, ahonnan a demonstrálók az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára (ELTE BTK), majd a Budapesti Corvinus Egyetem épületéhez mentek. Az ELTE BTK kari nagyelőadójában a tiltakozás egyik rendezője elmondta: az egyetemek autonómiája érdekében nyomásgyakorlási eszközként "visszafoglalják az egyetemet", "blokádot hirdetnek". 

 A HÖOK hétfőn közleményben tudatta, nem tudtak a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítják a "kényszeren alapuló röghöz kötést", és kérik a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását. Nagy Dávid, a szervezet elnöke elmondta: ezen a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején döntik el, hogy a HÖOK továbbra is részt vesz-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában.  A HÖOK demonstrációkon való részvételéről Nagy Dávid azt mondta: a politikamentes demonstrációkat továbbra is támogatják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.