Az oktatási államtitkárság "nehezen tudja követni, hogy a keretszámok korábbi szintekre való visszaállításáért...
Az oktatási államtitkárság "nehezen tudja követni, hogy a keretszámok korábbi szintekre való visszaállításáért kampányol az a politikai csoportosulás, amely korábban az állami ösztöndíjas férőhelyek bővítése mellett kardoskodott". Az államtitkárság által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint úgy látszik, nemcsak politikai, hanem szakmai kérdésekben is kissé széthúzó az LMP álláspontja.
Mint kiemelték, a felsőoktatás reformja azzal, hogy a kormány eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, biztosítja, hogy a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ. A nehéz élethelyzetből kitörési lehetőségeket kereső fiatalok esélyeit sem az utcai tüntetéseken visszaköszönő LMP-s szólamok növelik - tették hozzá.
A kormány a felvételi eljárásban továbbra is 40 többletpontot biztosít a tartós nevelésbe vett, az árva, a fogyatékossággal élő jelentkezőknek. A hátrányos helyzetű fiatalok bekerülését, és tanulmányait számos ösztöndíj, felzárkóztató program segíti - sorolták. Példaként a Mentorprogramot, az Út a felsőoktatásba programokat, a rendszeres szociális ösztöndíjat, a kollégiumi támogatást, a Bursa Hungarica programot, az Útravaló-Macika ösztöndíjprogramot, a Diákhitel1 és az állami kamattámogatású Diákhitel2 programot említették.
A közleményben kitértek arra is, hogy az egyetemisták és főiskolások érdekképviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) "példás érettségről adott tanúbizonyságot akkor, amikor felismerte, hogy a felsőoktatás szükségszerű átalakítása mellett, a hallgatók számára a lehető legtöbb előnyt és lehetőséget az Emberi Erőforrások Minisztériumával aláírt részmegállapodás biztosítja, amely valamennyi fontos kérdésre reflektál".
Hétfő délután a Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat szervezett demonstrációt a Deák térre, ahonnan a demonstrálók az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára (ELTE BTK), majd a Budapesti Corvinus Egyetem épületéhez mentek. Az ELTE BTK kari nagyelőadójában a tiltakozás egyik rendezője elmondta: az egyetemek autonómiája érdekében nyomásgyakorlási eszközként "visszafoglalják az egyetemet", "blokádot hirdetnek".
A HÖOK hétfőn közleményben tudatta, nem tudtak a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítják a "kényszeren alapuló röghöz kötést", és kérik a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását. Nagy Dávid, a szervezet elnöke elmondta: ezen a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején döntik el, hogy a HÖOK továbbra is részt vesz-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában. A HÖOK demonstrációkon való részvételéről Nagy Dávid azt mondta: a politikamentes demonstrációkat továbbra is támogatják.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
