Az ÁSZ a PPP-beruházások ellenőrzését javasolja Réthelyinek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az...

  • MTI

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az oktatási infrastruktúrafejlesztési program előkészítésének hiányosságai miatt - közölte az ÁSZ kedden.

A számvevőszék javasolta továbbá, hogy a miniszter gondoskodjon az állami felsőoktatási intézmények kapacitási kihasználtságának a felméréséről, hozzon intézkedéseket a felsőoktatási infrastruktúra közép- és hosszú távú hasznosítása érdekében, és gondoskodjon arról, hogy PPP-konstrukcióban ne induljanak új fejlesztések a teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító jogszabályi környezet kialakítása nélkül.

Indítványozták a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy egymással együttműködve alakítsanak ki a PPP-projektek támogatásához kapcsolódó követelményrendszert. Emellett az ÁSZ szükségesnek tartja, hogy a felelősség megállapítására vonatkozóan tegyenek intézkedéseket a közszféra számára kedvezőtlen döntések ügyében.

A felsőoktatás oktatási infrastruktúrafejlesztési programjának ÁSZ-ellenőrzése kiterjedt a köz- és a magánszféra együttműködésében - PPP-konstrukcióban - megvalósult fejlesztések indokoltságának, megalapozottságának, megvalósításának, továbbá a létesítmények üzemeltetésének értékelésére. A teljesítményellenőrzés a felsőoktatási intézmények szakmai felügyeletét végző Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, a PPP-projektek felügyeletét 2010-től ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, továbbá tizennégy intézmény húsz projektjét érintette.

Az alkalmazott finanszírozási konstrukcióban - a felsőoktatási intézményekkel kötött szerződés alapján - magánpartnerek építették meg vagy újították fel a szükséges oktatási létesítményeket, majd folyamatosan üzemeltetik azokat. A projektek futamideje alatt az állami megrendelők bérleti-szolgáltatási díjat fizetnek a magánpartnernek a létesítmény használatáért, annak felét a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium átvállalta.

Az összegzés szerint az oktatási infrastruktúra bérleti díjához történő hozzájárulás 2006 és 2010 között 14,9 milliárd forinttal terhelte az oktatásért felelős minisztérium költségvetését. A húszéves futamidejű program várhatóan további 96,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást jelent.

Mint azt az ÁSZ írta, a húszéves igénybevétel és fizetési kötelezettség vállalásával járó projektek indításáról 2004-ben hozott kormányzati döntést nem előzte meg felsőoktatási stratégia kidolgozása, hosszú- és középtávú fejlesztési tervek készítése. A felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása, a felvételi rendszer módosítása a fejlesztési program indítását követően történt.

A számvevőszék megállapítása szerint a fejlesztések nagyságrendje, összetétele, területi eloszlása nem az intézmények kapacitásigényének előzetes ágazati szintű meghatározására, összehangolására épült. A program teljes futamidejére sem intézményi, sem ágazati szinten nem készítettek - munkaerő-piaci igényfelmérésre alapozott - létszámbecslést.

Emiatt a program megfelelő ágazati és intézményi szintű megalapozottsága hiányában hosszú távon nem biztosított a létrehozott kapacitások kihasználtsága, bizonytalan a projektek finanszírozhatósága, elsősorban a vidéki, kisebb méretű és vonzáskörzetű felsőoktatási intézményeknél - olvasható az összegzésben.

Az ÁSZ kitért arra: a díjfizetés 50 százalékos átvállalásáról szóló támogatási megállapodások megkötésénél az oktatásért felelős minisztérium nem érvényesítette azt a követelményt, hogy a PPP-konstrukcióban megvalósuló szolgáltatásvásárlás gazdaságosabb legyen az állami beruházásnál és üzemeltetésnél. Két intézménynél annak ellenére indították el a projekteket, hogy az előzetes számítások a hagyományos állami beruházás előnyét igazolták.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.