Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az...
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az oktatási infrastruktúrafejlesztési program előkészítésének hiányosságai miatt - közölte az ÁSZ kedden.
A számvevőszék javasolta továbbá, hogy a miniszter gondoskodjon az állami felsőoktatási intézmények kapacitási kihasználtságának a felméréséről, hozzon intézkedéseket a felsőoktatási infrastruktúra közép- és hosszú távú hasznosítása érdekében, és gondoskodjon arról, hogy PPP-konstrukcióban ne induljanak új fejlesztések a teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító jogszabályi környezet kialakítása nélkül.
Indítványozták a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy egymással együttműködve alakítsanak ki a PPP-projektek támogatásához kapcsolódó követelményrendszert. Emellett az ÁSZ szükségesnek tartja, hogy a felelősség megállapítására vonatkozóan tegyenek intézkedéseket a közszféra számára kedvezőtlen döntések ügyében.
A felsőoktatás oktatási infrastruktúrafejlesztési programjának ÁSZ-ellenőrzése kiterjedt a köz- és a magánszféra együttműködésében - PPP-konstrukcióban - megvalósult fejlesztések indokoltságának, megalapozottságának, megvalósításának, továbbá a létesítmények üzemeltetésének értékelésére. A teljesítményellenőrzés a felsőoktatási intézmények szakmai felügyeletét végző Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, a PPP-projektek felügyeletét 2010-től ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, továbbá tizennégy intézmény húsz projektjét érintette.
Az alkalmazott finanszírozási konstrukcióban - a felsőoktatási intézményekkel kötött szerződés alapján - magánpartnerek építették meg vagy újították fel a szükséges oktatási létesítményeket, majd folyamatosan üzemeltetik azokat. A projektek futamideje alatt az állami megrendelők bérleti-szolgáltatási díjat fizetnek a magánpartnernek a létesítmény használatáért, annak felét a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium átvállalta.
Az összegzés szerint az oktatási infrastruktúra bérleti díjához történő hozzájárulás 2006 és 2010 között 14,9 milliárd forinttal terhelte az oktatásért felelős minisztérium költségvetését. A húszéves futamidejű program várhatóan további 96,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást jelent.
Mint azt az ÁSZ írta, a húszéves igénybevétel és fizetési kötelezettség vállalásával járó projektek indításáról 2004-ben hozott kormányzati döntést nem előzte meg felsőoktatási stratégia kidolgozása, hosszú- és középtávú fejlesztési tervek készítése. A felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása, a felvételi rendszer módosítása a fejlesztési program indítását követően történt.
A számvevőszék megállapítása szerint a fejlesztések nagyságrendje, összetétele, területi eloszlása nem az intézmények kapacitásigényének előzetes ágazati szintű meghatározására, összehangolására épült. A program teljes futamidejére sem intézményi, sem ágazati szinten nem készítettek - munkaerő-piaci igényfelmérésre alapozott - létszámbecslést.
Emiatt a program megfelelő ágazati és intézményi szintű megalapozottsága hiányában hosszú távon nem biztosított a létrehozott kapacitások kihasználtsága, bizonytalan a projektek finanszírozhatósága, elsősorban a vidéki, kisebb méretű és vonzáskörzetű felsőoktatási intézményeknél - olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ kitért arra: a díjfizetés 50 százalékos átvállalásáról szóló támogatási megállapodások megkötésénél az oktatásért felelős minisztérium nem érvényesítette azt a követelményt, hogy a PPP-konstrukcióban megvalósuló szolgáltatásvásárlás gazdaságosabb legyen az állami beruházásnál és üzemeltetésnél. Két intézménynél annak ellenére indították el a projekteket, hogy az előzetes számítások a hagyományos állami beruházás előnyét igazolták.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
