Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az...
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy állapítsa meg a felelősséget az oktatási infrastruktúrafejlesztési program előkészítésének hiányosságai miatt - közölte az ÁSZ kedden.
A számvevőszék javasolta továbbá, hogy a miniszter gondoskodjon az állami felsőoktatási intézmények kapacitási kihasználtságának a felméréséről, hozzon intézkedéseket a felsőoktatási infrastruktúra közép- és hosszú távú hasznosítása érdekében, és gondoskodjon arról, hogy PPP-konstrukcióban ne induljanak új fejlesztések a teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító jogszabályi környezet kialakítása nélkül.
Indítványozták a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy egymással együttműködve alakítsanak ki a PPP-projektek támogatásához kapcsolódó követelményrendszert. Emellett az ÁSZ szükségesnek tartja, hogy a felelősség megállapítására vonatkozóan tegyenek intézkedéseket a közszféra számára kedvezőtlen döntések ügyében.
A felsőoktatás oktatási infrastruktúrafejlesztési programjának ÁSZ-ellenőrzése kiterjedt a köz- és a magánszféra együttműködésében - PPP-konstrukcióban - megvalósult fejlesztések indokoltságának, megalapozottságának, megvalósításának, továbbá a létesítmények üzemeltetésének értékelésére. A teljesítményellenőrzés a felsőoktatási intézmények szakmai felügyeletét végző Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, a PPP-projektek felügyeletét 2010-től ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, továbbá tizennégy intézmény húsz projektjét érintette.
Az alkalmazott finanszírozási konstrukcióban - a felsőoktatási intézményekkel kötött szerződés alapján - magánpartnerek építették meg vagy újították fel a szükséges oktatási létesítményeket, majd folyamatosan üzemeltetik azokat. A projektek futamideje alatt az állami megrendelők bérleti-szolgáltatási díjat fizetnek a magánpartnernek a létesítmény használatáért, annak felét a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium átvállalta.
Az összegzés szerint az oktatási infrastruktúra bérleti díjához történő hozzájárulás 2006 és 2010 között 14,9 milliárd forinttal terhelte az oktatásért felelős minisztérium költségvetését. A húszéves futamidejű program várhatóan további 96,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást jelent.
Mint azt az ÁSZ írta, a húszéves igénybevétel és fizetési kötelezettség vállalásával járó projektek indításáról 2004-ben hozott kormányzati döntést nem előzte meg felsőoktatási stratégia kidolgozása, hosszú- és középtávú fejlesztési tervek készítése. A felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása, a felvételi rendszer módosítása a fejlesztési program indítását követően történt.
A számvevőszék megállapítása szerint a fejlesztések nagyságrendje, összetétele, területi eloszlása nem az intézmények kapacitásigényének előzetes ágazati szintű meghatározására, összehangolására épült. A program teljes futamidejére sem intézményi, sem ágazati szinten nem készítettek - munkaerő-piaci igényfelmérésre alapozott - létszámbecslést.
Emiatt a program megfelelő ágazati és intézményi szintű megalapozottsága hiányában hosszú távon nem biztosított a létrehozott kapacitások kihasználtsága, bizonytalan a projektek finanszírozhatósága, elsősorban a vidéki, kisebb méretű és vonzáskörzetű felsőoktatási intézményeknél - olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ kitért arra: a díjfizetés 50 százalékos átvállalásáról szóló támogatási megállapodások megkötésénél az oktatásért felelős minisztérium nem érvényesítette azt a követelményt, hogy a PPP-konstrukcióban megvalósuló szolgáltatásvásárlás gazdaságosabb legyen az állami beruházásnál és üzemeltetésnél. Két intézménynél annak ellenére indították el a projekteket, hogy az előzetes számítások a hagyományos állami beruházás előnyét igazolták.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
