Mennyit kell fizetni a kollégiumért Budapesten és vidéken?

Jóval olcsóbb kollégiumba költözni, mint albérletet fizetni - legalábbis az esetek többségében.

  • Eduline
Az ELTE felújított Kőrösi Csoma Sándor Kollégiuma
csoma.elte.hu

Jóval olcsóbb kollégiumba költözni, mint albérletet fizetni - legalábbis az esetek többségében. Ma már olyan kollégiumi szobákat is kínálnak az egyetemek, amelyek ugyanannyiba kerülnek, mint egy vidéki garzonlakás bérlése.

A BME-n az állami ösztöndíjas hallgatók 8500 forintot fizetnek havonta, a fizetős szakon tanulóktól viszont 19650 forintot kérnek. A felújított kollégiumok drágábbak: 11500, illetve 23150 forintot kell fizetni havonta.

Az ELTE-n egységesen 9000 forint a díj a nappali tagozatos hallgatóknak, egyedül a felújított Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumban kell 15 ezret fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen a komfortfokozattól függően 12 és 18 ezer forint közötti összeget kell fizetni a kollégiumért, összesen 12 épület áll a diákok rendelkezésére.

Debrecenben a legolcsóbb kollégium havi 8000 forintba kerül, több épületben havi 10-20 ezer forintért lehet bérelni kétágyas szobát, de aki magányra vágyik, akár egyágyas szobát is választhat - havi 33 ezerért. Mennyibe kerülnek az albérletek? Összefoglalónkat itt olvashatod. 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.