56: Az egyetemisták képesek az egész társadalmat megváltoztatni

Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója.

  • eduline/mti

Az egyetemisták 1956-ban látták, hogy a hallott propaganda és a valóság "éles ellentétben van egymással". Kezdetben a hallgatói körökben az egyetemi életet tárgyalták meg, később viszont az ország általános problémáit is megfogalmazták- mondta Borsodi Csaba az M1-en az egyetemistáknak a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről.

Kiáltványokat, röplapokat készítettek, amelyeken a többi között szabad választásokat, többpártrendszert és a szovjet csapatok kivonását hangsúlyozták, s elhatározták, hogy követeléseiknek hangot is adnak.

Egyetemisták tüntetése a Műegyetem aulájában 2012-ben.
Túry Gergely

Az ELTE igazgatója elmondta, hogy az egyetem bölcsészkara 1956-ban két részből állt. A történelemtudományi kar oktatói és hallgatói már október 6-án az aradi vértanúkra emlékezve emléksétát tettek a Kerepesi úttól a Batthyány örökmécsesig. Borsodi Csaba hozzátette, hogy a később tüntetésnek is nevezett megmozduláson már ekkor elhangzottak a "Nem állunk meg félúton!" és a "Sztálinizmus pusztuljon!" kiáltások.

Pár nappal később, október 10-én az egyetemisták kiadtak egy felhívást, hogy bojkottálják a kötelező orosz oktatást. Ezt követően Szegeden, majd Pécsen, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten is megalakultak a független hallgatói szervezetek. Október 22-én szinte az összes budapesti egyetemen elhatározták, hogy részt vesznek az írószövetség által meghirdetett tüntetésen. Budán csendes, Pesten hangos tüntetésekre készültek az egyetemisták - mondta Borsodi Csaba.

Ezekkel az appokkal ott lehetsz az 1956-os Budapest utcáin

1956 itt van körülöttünk, csak kicsit nyitnunk kell felé. Két applikáció is segít, hogy a forradalom eseményeit igazán a magunkénak érezhessük. A Sighter egy '56-os történeti tematikájó kincskereső játékot fejlesztett a forradalom tiszteletére. A játékkal a forradalom kulcsfontosságú, illetve híres helyszíneit járhatjuk be, kicsit más szemmel: A játékkal tematikus témát tehetünk a városban, a különböző helyszínekhez fűzűdő eseményeket ismerhetünk meg nagyobb részletességgel ( Android, iOS).

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.