Az egyetemisták 1956-ban látták, hogy a hallott propaganda és a valóság "éles ellentétben van egymással". Kezdetben a hallgatói körökben az egyetemi életet tárgyalták meg, később viszont az ország általános problémáit is megfogalmazták- mondta Borsodi Csaba az M1-en az egyetemistáknak a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről.
Kiáltványokat, röplapokat készítettek, amelyeken a többi között szabad választásokat, többpártrendszert és a szovjet csapatok kivonását hangsúlyozták, s elhatározták, hogy követeléseiknek hangot is adnak.
Egyetemisták tüntetése a Műegyetem aulájában 2012-ben.
Túry Gergely
Az ELTE igazgatója elmondta, hogy az egyetem bölcsészkara 1956-ban két részből állt. A történelemtudományi kar oktatói és hallgatói már október 6-án az aradi vértanúkra emlékezve emléksétát tettek a Kerepesi úttól a Batthyány örökmécsesig. Borsodi Csaba hozzátette, hogy a később tüntetésnek is nevezett megmozduláson már ekkor elhangzottak a "Nem állunk meg félúton!" és a "Sztálinizmus pusztuljon!" kiáltások.
Pár nappal később, október 10-én az egyetemisták kiadtak egy felhívást, hogy bojkottálják a kötelező orosz oktatást. Ezt követően Szegeden, majd Pécsen, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten is megalakultak a független hallgatói szervezetek. Október 22-én szinte az összes budapesti egyetemen elhatározták, hogy részt vesznek az írószövetség által meghirdetett tüntetésen. Budán csendes, Pesten hangos tüntetésekre készültek az egyetemisták - mondta Borsodi Csaba.
1956 itt van körülöttünk, csak kicsit nyitnunk kell felé. Két applikáció is segít, hogy a forradalom eseményeit igazán a magunkénak érezhessük. A Sighter egy '56-os történeti tematikájó kincskereső játékot fejlesztett a forradalom tiszteletére. A játékkal a forradalom kulcsfontosságú, illetve híres helyszíneit járhatjuk be, kicsit más szemmel: A játékkal tematikus témát tehetünk a városban, a különböző helyszínekhez fűzűdő eseményeket ismerhetünk meg nagyobb részletességgel ( Android, iOS).
